Hollywood: ipar és művészet
Üröm az örömben, hogy nézőből (606 millió) korábban már volt több. 2002-ben például 653 millió. A rekordbevétel egyik oka a mozijegyek emelkedő ára. De erről a lapok nem írnak. A lapok mindig rekordokról írnak, aminek az a fő oka, hogy Hollywood ezt akarja. Ha a film egyetlen régi csúcsot sem dönt meg, akkor kitalálnak valami újat.
Az amerikai sajtó minden hétfőn kötelességszerűen beszámol a hétvége bevételeiről, melyik premierfilm mennyit hozott. Arról soha, hogy hányan látták. Nem az számít. A hollywoodi logika szerint a siker szüli sikert: ha az emberek azt látják, hogy egy film pénzt hoz, kíváncsiak lesznek rá. Márpedig a film sok pénzt hoz. Muszáj neki, mert a hat nagy stúdió kivétel nélkül részvénytársasági formában működő, nagy céghez tartozik (a Columbia a Sonyé, a 20th Century Fox a News Corporationé, a Universal a General Electricé és így tovább), ami azt jelenti, hogy a könyvelők 90 naponként meghúzzák a vonalat. A részvényeseknek nem a művészet, hanem a bevétel a lényeg.
A Karib-tenger kalózai első két filmje főleg külföldön, ott is elsősorban a tinédzserek körében volt népszerű. Japánban és Európában zabálták a számítógépes trükkjeleneteket. A Walt Disney marketingesei tehát kiadták a vezényszót: "Több trükköt!" A harmadik részt már ennek megfelelően írták és rendezték. Művészetről szó sem esett, azt viszont pontosan kiszámolták, hogy Johnny Depp fizetésének minden dollárjára 21 dollár bevétel jut. Különben is, a nagy sikerek folytatása Hollywood egyik bevált üzleti fogása a kockázatcsökkentést szolgálja. A filmiparban ugyanis nagy a bizonytalanság: a közönség elvben a nagy nevekre jön be, de elég egy-két gyengébb mozi, és a tömeg új kedvenceket keres.
A rizikót minimalizáló megoldások közé tartozik a jól bevált témák (magányos zsaru kontra korrupt kollégák, Hamupipőkét a bonyodalmak ellenére feleségül veszi a bankár) rendszeres felmelegítése. Egy-két nagy névvel a reklámokban ezekre nem lehet ráfizetni. A marketingesek mondják meg, milyen autón érkezzen a nyitóképsoron a főszereplő (a gyártól pénzt kapnak a "termékelhelyezésért"), hányadik percben kell felbukkannia az első mellbimbónak, vagy elhullnia az első áldozatnak. Karácsony és húsvét előtt családi filmekkel állnak elő, a nyár a vígjátékoké és a kalandfilmeké, a tél a romantikus történeteké. A nagybetűs MŰVÉSZET Amerikában a "független" filmekre korlátozódik. A nagy stúdiók leányvállalatai is gyártanak ilyeneket, és üzletileg néha ezek is lehetnek meglepően sikeresek, mint például Mel Gibson A passiója. (Az amerikai piacon 370, külföldön 240 millió dollár.) Az alaphasznot azonban nem ezek hozzák, Hollywoodban kicsit le is nézik őket.
A filmek forgalmazási adataiból általában csak kettő nyilvános: az amerikai és a világ más részein a filmszínházakban elért jegybevétel.
Ez azonban a stúdiók jövedelmének egyre kisebb része: már csak minden hetedik néző megy el moziba, a többiek a saját kanapéjukon ülve, megvett vagy kölcsönzött DVD-n, illetve egyre gyakrabban fizetős kábeltévén tekintik meg az újdonságokat. A stúdióknak persze pontos kimutatások kellenek, ezek azonban szinte sosem jutnak az újságírók kezébe. A Los Angelesben működő Mozgókép Szövetség (Motion Picture Association) egyik titokzatos, "világ-marketingkutatás" névre keresztelt ügyosztálya összegzi és küldi meg a stúdióknak a részletes és bizalmas adatokat. Az összesített statisztikák szerint a bevételek több mint a fele származik a DVD-kből, a maradékon egyenlő arányban osztoznak a mozik és a kábeltévék. Ez persze csak az amerikai piacra igaz, más földrészeken más arányok is kialakulhatnak, miközben a legtöbb film esetében a jegybevételek kétharmada külföldön keletkezik.
A stúdióknak a "másodlagos" bevételekből is hasznuk van: a könyvek, a filmzenéket tartalmazó CD-k, a video- és a hagyományos játékok forgalma, a Disney és a Universal esetében a tematikus vidámparkok mind növelik a profitot. A Csillagok háborúja hat epizódja például összesen 411 millió dollárba került, Amerikában eddig 2,2, a többi földrészen további 4,3 milliárd dollárt hozott, és a 20th Century Fox már több mint 2 milliárdot kasszírozott a játékok, illetve a többi másodlagos termék révén.
A 20th Century Fox és még öt másik hollywoodi filmstúdió javára 25 500 dollár (4,7 millió forint) kártérítés megfizetésére köteleztek egy hamis DVD-ket árusító pekingi üzletet. A pekingi bíróság honlapján megjelent közlemény szerint a hamisított filmek között a Gyűrűk Ura és a Holnapután című alkotás is szerepelt, a többi érintett filmgyártó nevét azonban nem fedték fel. Kína kapcsolata a termékhamisítások miatt lett feszültebb Washingtonnal, amely áprilisban a Világkereskedelmi Szervezetnek (WTO) elküldött keresetlevelében Pekinget azzal vádolta, hogy a szerzői - és más szellemi termékekhez fűződő tulajdoni - jogok védelmének elmulasztásával megsértette a kereskedelmi egyezményt. (MTI)
