Pedagóguselbocsátások: csak nézőpont kérdése?
Hónapok óta dobálóznak a politikusok és a szakszervezetek a számokkal: ki-ki pártállásának megfelelően alig néhány ezerre vagy tízezernél is többre becsüli az elbocsátott tanárok és tanítók számát.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke a nyáron konzekvensen tízezres nagyságról beszélt, hozzátéve: pontos adatok ugyan nem állnak rendelkezésére, ám a konvergenciaprogram ezt a számot említi. Kerpen Gábor a múlt héten pontosított: szerinte a valósághoz közelítő az a becslés, amely szerint 5-6 ezren maradhatnak állás nélkül az új tanévben. Megjegyezte: ehhez hozzá kell még számítani az üres státusok megszüntetését és a nyugdíjazásokat.
Az eltérő adatsorok titka éppen az, mit nézünk. Nem mindegy, hogy megszűnő álláshelyekről, vagy ténylegesen elbocsátottakról beszélünk-e: előbbi ugyanis magasabb, hiszen jó néhány álláshely évek óta betöltetlen. Az állás nélküliek száma is változhat ugyanakkor attól függően, hogy közülük hányan találtak maguknak munkát máshol, illetve, hogy a nyugdíjasokat is ide számoljuk-e.
Az MSZP-frakció oktatási munkacsoportjának vezetője ezek alapján - szintén becslésekre hagyatkozva - derűlátóbban interpretálta az adatokat. Tatai-Tóth András szerint 1000-1500 pedagógus marad munka nélkül ősszel, annak ellenére, hogy a megszűnt álláshelyek száma tízezer körül van. Azt mondta: a ténylegesen elbocsátott pedagógusok zöme nyugdíjhoz közeli vagy nyugdíjas. A Fidesz másképp számolt: abból indult ki, hogy 30 milliárd forint hiányzik a közoktatási intézmények költségvetéséből. Sió László, az ellenzéki párt oktatási kabinetjének vezetője szerint "emiatt nyolc-tízezer pedagógus állása van veszélyben". Később Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke még magasabb létszámra utalt, mondván: ez az összeg 12 ezer pedagógus éves fizetésének felel meg.
A múlt hét pénteki országos tanévnyitón végül az oktatási miniszter konkrét számokkal állt elő, bár ő sem fogalmazott egyértelműen. Hiller István azt mondta: 8223 pedagógus "kerül ki a munkaerőpiacra". Szerinte ez azt jelenti, hogy semmiképp sem éri majd el a 8,5-9 ezret az állásukat elvesztők száma, a 10-20 ezres nagyságrendű elbocsátásról szóló hírek pedig végképp túlzóak. - Az eddigi tapasztalatok szerint az elbocsátottak harmada már a közszférában talált, vagy rokon szakmában talál állást, most még úgy hatezer pedagógusnak kell munkát keresni - indokolt a miniszter.
Az oktatási tárca tegnap ezzel kapcsolatos érdeklődésünkre ismét új adatokkal szolgált. Közleményükben úgy fogalmaztak: 6218 pedagógusról lehet azt mondani, hogy e pillanatban nincs állása. Tegnapig 8856 pedagógust küldtek el az iskolákból és óvodákból: közülük 2638 nyugdíjba vonult, igénybe vette a Prémium évek program kínálta lehetőséget, vagy lejárt a határozott idejű szerződése. (Az előző tanévben az összes közoktatási intézményt nézve 182 504 pedagógus dolgozott.) 1400 betöltetlen álláshelyet megszüntettek (a megszűnő álláshelyek száma ezzel együtt valóban tízezer körül van tehát).
Az adatok ugyanakkor még mindig nem véglegesek, mivel az iskolafenntartók - elsősorban a kis önkormányzatok - csaknem harmada az augusztus 31-i határidőig sem jelentette le azokat. Így nincsenek még végleges számok az intézményátszervezésekről. A legutóbbi adatok szerint 456-al kevesebb közoktatási intézmény van most, mint tavaly, ebből 423 tagintézményként, vagy másik épületben működik tovább. Jogutód nélkül, azaz véglegesen 33 intézmény szűnt meg.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) ezen számok alapján úgy látja: régen volt ilyen nehéz tanévkezdés a közoktatásban. Hiszen - mint arra Varga László elnök rámutatott - kevesebb pedagógus kevesebb intézményben, kevesebb pénzből tanít majd. Közölte: az Országos Választási Bizottság döntése értelmében - a PSZ kezdeményezésére - az Országgyűlés napirendjére tűzi a pedagógus-bérrendszer átalakítását. Az új illetményrendszernek figyelembe kell vennie a képzettséget és a szolgálati időt, a végzett munka minőségét.
Tandíjas tanévnyitó
Bekerülni a világ felsőoktatásának élvonalába, és ott maradni - ezt jelölte meg célként az oktatási tárca vezetője a Műegyetemen rendezett tegnapi országos felsőoktatási tanévnyitón. Hiller István szerint olyan intézkedéseket hoztak és hoznak, amelyek a felsőoktatásban lezajlott mennyiségi változás - a hallgatói létszám másfél évtized alatt több mint a négyszeresére bővült - után a minőségi felsőoktatás érdekét szolgálják. Ezek között említette az új felvételi rendszert, s a fejlesztési részhozzájárulás bevezetését. Az alapképzésben évi 105 ezer forintot a következő tanévtől kell majd megfizetniük a most első évfolyamos hallgatóknak. - Aki jobban tanul, kevesebb fizet majd, és a tandíj minden egyes fillére az intézményben marad - summázta a tárca vezetője. Az érintettek, vagyis a hallgatók nem egészen így értékelik a tandíjat. A Szegedi Tudományegyetem előtti téren 34 fehér, illetve fekete, ember nagyságú bábut állítottak fel tegnap reggel: a bútorlapból készült figurák nyakában az "Ők már nem lehetnek velünk, nekik nem volt elég pénzük" feliratú tábla lógott. Török Márk, az egyetem hallgatói önkormányzatának elnöke azt mondta: a tandíj nem megfelelő megoldás a felsőoktatás problémáira, s a bevezetéssel kapcsolatos kormányzati koncepcióból a pénz beszedésén kívül sok minden nem teljesült. Közölte azt is: szerdán a rektori hivatal előtt tömegdemonstrációt tartanak. A HÖOK tervei szerint a szegedi nyitány után a napokban az ország több nagyvárosában, majd Budapesten tüntetnek a tandíj ellen. (V. D.)
