A testület szerint a tornaterembe étlen-szomjan bezsúfolt több mint ezer túsz mentési akciója - ennek során vesztette életét az áldozatok többsége - a körülményekhez képest megfelelően volt előkészítve. Az épület ostromát a terroristák bombájának felrobbantása kényszeríttette ki. A Beszlan Hangja érdekvédelmi szervezet és az északoszét vizsgálóbizottságot vezető Sztanyiszlav Keszajev, valamint a hétrészes beszámolóját publikáló - a szövetségi parlament vizsgálóbizottságának munkájában részt vevő - Jurij Szaveljov véleménye szerint azonban a roham alatt alkalmazott gránátvetők okozták az első robbanásokat és így az áldozatok többségének halálát.

- Nem derül ki semmi az igazságból - legyint egy ötvenes férfi, a terrorizmus áldozatainak moszkvai emlékműve felé pillantva. Az obeliszk tetején darvak szállnak, lent friss virágok és vizes flakonok állnak, emlékeztetőül a túszokat kínzó szomjúságra. Az emlékmű helyszíne nem véletlen: a Dubrovka színház mellett áll, ahol 2003-ban ejtettek túszul több száz embert csecsen fegyveresek. A 129 áldozat szintén a kiszabadítás alatt vesztette életét, a szellőző berendezésen keresztül befecskendezett altatógáz miatt. - Néha eszünkbe jut, hogy velünk is megtörténhet, de nem e szerint élünk - mondja két főiskolás. A fiúk nem ismerik a részleteket, de nem hiszik, hogy a szövetségi erők felelőssé tehetők az áldozatok miatt.

Bár a hét végén Beszlanba látogató Borisz Grizlov - a parlament alsóházának elnöke eddig a legmagasabb rangú politikus, aki a helyszínen járt - a vizsgálatok folytatását ígérte, a beszlani anyák nem hisznek neki. Szerintük a Kreml az ügyet lezártnak véli a hivatalosan egyetlen túlélő terrorista, Nurpasi Kulajev tavalyi életfogytiglani ítéletével. Az évforduló kapcsán nem nyilatkozott Vlagyimir Putyin sem, akivel egyébként a beszlani anyák csak a tragédia után egy évvel találkozhattak, Moszkvában. Az államfő nem járt Beszlanban.

A háromnapos gyász miatt az északoszét városban csak szeptember ötödikén kezdődik a tanév. Moszkva azonban nem hisz a könnyeknek: az orosz főváros a tragédia évfordulójával egy időben ünnepelte alapításának 860. évfordulóját, amelyen az orosz elnök is részt vett.

Ingusföldön még folyik a vér

A jövő márciusban esedékes orosz államfőválasztások közeledtével nyilvánvaló: az észak-kaukázusi régiót nem kontrollálja Moszkva. A térség legforróbb pontja már Dagesztán és Ingusétia.

Elemzők szerint a rendőrök elleni robbantások és emberrablások különböznek az egykori csecsen helyzettől, ahol szeparatisták harcoltak, hogy elszakadjanak Oroszországtól. Itt a szervezett bűnözés bandaháborúi dominálnak. Ám ennek ellentmond, hogy Ingusétiában júliusban ismeretlenek egy orosz nemzetiségű irodalom-tanárnőt és családját ölték meg - a temetésükön pedig bomba robbant, tizenegy embert megsebesítve -, a múlt héten pedig Karabulakban támadtak egy másik orosz nemzetiségű tanárnő családjára. A fegyveresek végeztek a családfővel és két fiával. Bár az ingus elnök, Murat Zjazikov szerint a helyzet javul a köztársaságban, a nyár folyamán a dél-oroszországi szövetségi körzet kétezer katonát rendelt a térségbe. Zjazikov úgy véli, a támadások mögött "külföldön lévő erők állnak". (A Kreml nyilatkozatai szerint a Londonban élő Borisz Berezovszkij milliárdos szervezett meg több terrortámadást és gyilkosságot Oroszországban és azon kívül is.)

Tegnap az ingus hatóságok letartóztattak egy férfit, akit a gyanú szerint több robbantásos merényletben és az orosz tanárnők elleni gyilkosságokban is érintett. (Ny. G.)

Az áldozatok sírjánál