Offenzíva a szélsőségek ellen
Pásztor Tibor feljelenti Navracsics Tibort
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nem utolsósorban az interneten (is) burjánzó uszításnak kíván véget vetni. A világhálón százával találhatók ugyan szélsőséges nézeteket propagáló honlapok, de Gyurcsány most a (nyíltan zsidózó, cigányozó, buzizó) kuruc.info ellen hirdetett háborút. Felkérése is annak vizsgálatára vonatkozott, hogy a büntetőjogszabályok, illetve a sajtótörvény lehetővé teszik-e a kuruc.info elleni "arányos fellépést"; van-e mód határozottabb fellépésre a tartalmait külföldi szerveren közlő portál ellen.
A hatóságok jelenleg is cenzúrázhatják a nemkívánatos tartalmakat, mégsem kell sokat keresgélni a neten, ha valaki uszításra vágyik. Számos szélsőséges portál külföldi szerverekre "emigrált" ugyanis - tudván, hogy a hatóságok mozgásterét az államhatárok jelölik ki. A határokat persze a jövőben sem léphetnék át a magyar hatóságok, ám amennyiben itthonról töltik fel a "cenzúraérett" tartalmakat, azok szerzőit, illetve a közlő orgánum szerkesztőit is bíróság elé lehetne citálni az előterjesztés alapján.
De a legnagyobb hiba mégis az volt, hogy a szocialista politikus - az egyébként helyénvaló elnézéskérésen túl, miszerint sajnálja, ha az illetőt megbántotta - lemondott országgyűlési képviselő-jelöltségéről. A kapitulációval megadták a lehetőséget arra, hogy Rogán kampányfőnök, minden idők egyik legígéretesebb Tartuffe-je, a belvárosi képviselő-testület ülésén, ahol egyébként a szélsőjobboldali képviselőkkel koalíciót alkotva politizál, bejelentse, hogy antiszemita kijelentéseket tevő politikussal, aki be is ismerte tettét (!), nem hajlandó egy levegőt szívni. Ez majdnem olyan abszurd, mintha lenne olyan párt, mely Pozsgay Imrével a vállán kommunistázna. És lám, így már nem is az a botrány, hogy a Fidesz, ahol szükséges, szimbiózisban működik a Miép- Jobbikkal. Az ő rendkívüli érzékenységüket ez ugyanis nem zavarja."
(Ónody Tamás: A díszálszentek. Népszabadság, 2006. március 16.)
A "gyűlöletbeszélők" ellen más eszközökkel is hadba lép a vezető kormánypárt. Szabó Zoltán és Török Zsolt, az MSZP országgyűlési képviselői szombaton bejelentették, hogy kezdeményezik az egyesülési törvény kiegészítését az 1947-es párizsi békeszerződés azon pontjával, amely megtiltja fasiszta, katonai jellegű szervezetek megalakulását. A bíró szabadon mérlegelhetné, hogy bejegyzi-e az egyesületet, azt megtagadhatná, ha fennáll a veszélye, hogy a létrejövő szervezet mások jogainak sérelmét okozná.
Kérdés: mi számít veszélynek? Az Alkotmánybíróság (AB) már több alkalommal - legutóbb a "gyűlöletre izgatást" Btk.-ba foglaló 2003-as törvény megsemmisítésekor - kinyilvánította, hogy maga a véleménynyilvánítás védett, annak tartalmára tekintet nélkül. "Szélsőséges nézetek esetében sem a vélemény tartalma, hanem a közlés közvetlen, belátható következménye alapozza meg a szólásszabadság korlátozását". Magyarán: feltételezett veszélyre nem lehet jogkorlátozást alapozni.
- Az alkotmányosság problémája csak egy a sok közül az újabb kormányzati kezdeményezésekkel kapcsolatban - így vélekedik a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvivője. Schiffer András a szélsőségekkel, a diktatórikus kísérletekkel szembeni biztosítékot a stabil jogállami intézményekben látja: a szilárd szabadságjog-garanciákban - akár azon az áron is, hogy undorító nézetek is nyilvánosságot kaphatnak. Nincs olyan polgári vagy büntetőjogi eszköz a jogász szerint, ami erősebb védelmet nyújthatna, mint az, ha a demokratikus erők egyértelműen határt húznának saját politikájuk és a kirekesztő csoportok között. Ha erről nincs konszenzus, akkor mindegy, milyen jogot alkotnak, tette hozzá, mert ahol az egyik tábor "nem zár hermetikusan", a másik pedig a jogi barkácsolásban látja a megoldást, ott megrendülhetnek a szabadságjogi garanciák, és elfogadhatóvá válnak a nemtelen, szélsőséges nézetek.
Az egyesülési törvény tervezett módosításával kapcsolatosan Schiffer arra figyelmeztetett: alapvető jogok korlátozásáról van szó, óvatosan kell tehát bánni a bírói mérlegeléssel, ami ráadásul a nem peres eljárások (mint amilyen egy egyesület bejegyzése) természetével is összeférhetetlen. Az internetes tartalmak korlátozásával összefüggésben úgy vélekedik, hogy a jog a névtelenség problémájával úgysem tud mit kezdeni - legfeljebb az internetszolgáltatók felelősségét leíró törvény módosítását tudná elképzelni.