Offenzíva a szélsőségek ellen

gyűlöletbeszéd szélsőjobboldal

Lehet-e, egyáltalán: kell-e gyűlöletbeszéd ellen jogi eszközökkel fellépni? A kormány ismét megnyitja a régi vitát, bár mozgásterét változatlanul behatárolják az Alkotmánybíróság verdiktjei - meg az államhatárok.

Pásztor Tibor feljelenti Navracsics Tibort

Gyurcsány Ferenc az MSZP-nek is hadat üzent akkor, amikor pénteken a nemzetközi sajtótájékoztatón védelmébe vette a "díszzsidózó" Pásztor Tibor szocialista önkormányzati képviselőt, és a zsidó áldozatokon viccelődő Zuschlag Jánost - jelentette ki a Fidesz szombati választmányi ülésén Navracsics Tibor frakcióvezető. Pásztor Tibor válaszként tudatta, alaptalanul vádolják antiszemitizmussal, ezért bepereli Navracsics Tibort és Cser-Palkovics Andrást. (A Fidesz helyettes szóvivője közleményben idézte fel a szocialista politikus tavalyi internetes bejegyzését: "Nem volt ez más, mint egy magasra földobott, szépen csavart labda, amit a Fidesz kettesszámú dísz-zsidója nagy svunggal ütött le". A Fidesz számára ez a bejegyzés alapozná meg Pásztor antiszemita minősítését.) (Munkatársunktól)

A kormány a héten ismét napirendre tűzi a gyűlöletbeszéd szankcionálhatóságának kérdését, miután elkészült az igazságügyi minisztérium erre vonatkozó előterjesztése.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nem utolsósorban az interneten (is) burjánzó uszításnak kíván véget vetni. A világhálón százával találhatók ugyan szélsőséges nézeteket propagáló honlapok, de Gyurcsány most a (nyíltan zsidózó, cigányozó, buzizó) kuruc.info ellen hirdetett háborút. Felkérése is annak vizsgálatára vonatkozott, hogy a büntetőjogszabályok, illetve a sajtótörvény lehetővé teszik-e a kuruc.info elleni "arányos fellépést"; van-e mód határozottabb fellépésre a tartalmait külföldi szerveren közlő portál ellen.

A hatóságok jelenleg is cenzúrázhatják a nemkívánatos tartalmakat, mégsem kell sokat keresgélni a neten, ha valaki uszításra vágyik. Számos szélsőséges portál külföldi szerverekre "emigrált" ugyanis - tudván, hogy a hatóságok mozgásterét az államhatárok jelölik ki. A határokat persze a jövőben sem léphetnék át a magyar hatóságok, ám amennyiben itthonról töltik fel a "cenzúraérett" tartalmakat, azok szerzőit, illetve a közlő orgánum szerkesztőit is bíróság elé lehetne citálni az előterjesztés alapján.

"A szocialista képviselő nem zsidózott, hanem antiszemitázott. Arról beszélt, hogy a Fidesz folyamatosan gesztusokat tesz a szélsőjobboldal felé, de hogy középen is eladható legyen és az antiszemitizmus vádjától védje magát, egy zsidó politikust szerepeltet. Ő lenne a "díszzsidó", aki saját meghatározása szerint tényleg zsidó származású. Egyik sem rasszista vád, bár nyilván mindkettőt lehet vitatni. A "dísz" jelző a pártot támadja, nem a személyt (legfeljebb annyiban, hogy elfogadja ezt a státust), és legkevésbé sem a származást. Mindebből persze nem következik, hogy a fenti kijelentésekkel azonosulni kell. A szocialista képviselő szövege leginkább ízléstelen és nyegle, s ami rosszabb, nem is pontos, mert az általa megcélzott politikusnak szerintem nincs ilyen szerepe.
De a legnagyobb hiba mégis az volt, hogy a szocialista politikus - az egyébként helyénvaló elnézéskérésen túl, miszerint sajnálja, ha az illetőt megbántotta - lemondott országgyűlési képviselő-jelöltségéről. A kapitulációval megadták a lehetőséget arra, hogy Rogán kampányfőnök, minden idők egyik legígéretesebb Tartuffe-je, a belvárosi képviselő-testület ülésén, ahol egyébként a szélsőjobboldali képviselőkkel koalíciót alkotva politizál, bejelentse, hogy antiszemita kijelentéseket tevő politikussal, aki be is ismerte tettét (!), nem hajlandó egy levegőt szívni. Ez majdnem olyan abszurd, mintha lenne olyan párt, mely Pozsgay Imrével a vállán kommunistázna. És lám, így már nem is az a botrány, hogy a Fidesz, ahol szükséges, szimbiózisban működik a Miép- Jobbikkal. Az ő rendkívüli érzékenységüket ez ugyanis nem zavarja."
(Ónody Tamás: A díszálszentek. Népszabadság, 2006. március 16.)

A gyűlöletbeszéd minden más formáját is támadná egy másik jogszabály-módosítás. Most, ha egy közösség, kisebbség egészét éri sérelem, nehezen érhető el jogorvoslat. Csak személyében sértett ember perelhet ugyanis, pedig az uszítás büntethető, annak vádja azonban nemigen áll meg a bíróságok előtt. Az erőszak közvetlen és azonnali veszélye, ami az uszítás egyik feltétele, aligha áll meg. (Lásd a "galíciai jöttmentek" kirekesztéséről cikkező MIÉP-es Hegedűs Lóránd esetét). A kormány ezért a polgári törvénykönyv módosítását kezdeményezi annak érdekében, hogy a vallási, nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, illetve a szexuális orientáció miatt kisebbségben lévő személyek a közösségüket ért sértő, bántó vagy lealacsonyító megnyilvánulásokkal szemben személyesen és szervezeteik által egyaránt kérhessék a bíróságtól a jogsértés megállapítását, további jogsértéstől való eltiltást, illetve kártérítés, közérdekű bírság kiszabását. (Erről Gyurcsány Ferenc beszélt a fasizálódás veszélyeiről szóló pénteki ötpárti sajtóértekezleten.) Ehhez azonban a szólásszabadság korlátozhatóságának kérdésében (is) erősen megosztott parlamenti pártok szavazataira lesz szüksége Gyurcsánynak, akinek a kezdeményezése iránt egyébként valamennyi parlamenti párt nyitottnak mutatkozott (szóban).

A "gyűlöletbeszélők" ellen más eszközökkel is hadba lép a vezető kormánypárt. Szabó Zoltán és Török Zsolt, az MSZP országgyűlési képviselői szombaton bejelentették, hogy kezdeményezik az egyesülési törvény kiegészítését az 1947-es párizsi békeszerződés azon pontjával, amely megtiltja fasiszta, katonai jellegű szervezetek megalakulását. A bíró szabadon mérlegelhetné, hogy bejegyzi-e az egyesületet, azt megtagadhatná, ha fennáll a veszélye, hogy a létrejövő szervezet mások jogainak sérelmét okozná.

Kérdés: mi számít veszélynek? Az Alkotmánybíróság (AB) már több alkalommal - legutóbb a "gyűlöletre izgatást" Btk.-ba foglaló 2003-as törvény megsemmisítésekor - kinyilvánította, hogy maga a véleménynyilvánítás védett, annak tartalmára tekintet nélkül. "Szélsőséges nézetek esetében sem a vélemény tartalma, hanem a közlés közvetlen, belátható következménye alapozza meg a szólásszabadság korlátozását". Magyarán: feltételezett veszélyre nem lehet jogkorlátozást alapozni.

- Az alkotmányosság problémája csak egy a sok közül az újabb kormányzati kezdeményezésekkel kapcsolatban - így vélekedik a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvivője. Schiffer András a szélsőségekkel, a diktatórikus kísérletekkel szembeni biztosítékot a stabil jogállami intézményekben látja: a szilárd szabadságjog-garanciákban - akár azon az áron is, hogy undorító nézetek is nyilvánosságot kaphatnak. Nincs olyan polgári vagy büntetőjogi eszköz a jogász szerint, ami erősebb védelmet nyújthatna, mint az, ha a demokratikus erők egyértelműen határt húznának saját politikájuk és a kirekesztő csoportok között. Ha erről nincs konszenzus, akkor mindegy, milyen jogot alkotnak, tette hozzá, mert ahol az egyik tábor "nem zár hermetikusan", a másik pedig a jogi barkácsolásban látja a megoldást, ott megrendülhetnek a szabadságjogi garanciák, és elfogadhatóvá válnak a nemtelen, szélsőséges nézetek.

Az egyesülési törvény tervezett módosításával kapcsolatosan Schiffer arra figyelmeztetett: alapvető jogok korlátozásáról van szó, óvatosan kell tehát bánni a bírói mérlegeléssel, ami ráadásul a nem peres eljárások (mint amilyen egy egyesület bejegyzése) természetével is összeférhetetlen. Az internetes tartalmak korlátozásával összefüggésben úgy vélekedik, hogy a jog a névtelenség problémájával úgysem tud mit kezdeni - legfeljebb az internetszolgáltatók felelősségét leíró törvény módosítását tudná elképzelni.

Pásztor Tibor feljelenti Navracsics Tibort

Orbán minden botrányt megbocsát, amíg Rogán ilyen szépen szolgál

Pezsgőt hozott egy sommelier, a pincérek töltögették a poharakat, lecsúszott egy-két pálinka, és voltak kolbászfalatok is vasárnap este a Bálnában. A „főnök", Orbán Viktor mindenkinek megköszönte a kvótanépszavazás kampányában tett erőfeszítéseit, majd magabiztosan, mosolyogva azt mondta, ezzel az eredménnyel egy parlamenti választáson a Fidesz újra kétharmados többséget szerzett volna, és ez sikerülhet 2018-ban is. Az érvénytelen népszavazás volt a főpróba.

Jobbik: kormányprogramot ír, aki visszaküldi a kérdőíveket

A Jobbik elnökének közlése szerint lezárult a pártja által meghirdetett "valódi nemzeti konzultáció" első szakasza. "Jól választottuk ki a témákat, az egészségügy, az oktatás és a korrupció területét" - mondta Vona Gábor pénteken Gyöngyösön, a sorozatot záró lakossági fórumát megelőző sajtótájékoztatón.