A Magyarországon működő cégek alapadatai a társaságok partnereinek bizonyos fokú törvényi védelme érdekében ingyen megtekinthetők. Felmerül: miért nem lehet ezekhez az interneten is hozzájutni, hiszen az ilyen adatok elektronikus közzététele viszonylag egyszerű és komoly állampolgári érdekeket is szolgálna - például egy üzletkötése előtt gyakran nincs idő arra, hogy a cégbíróságon hosszas sorállás után belelapozzunk az áhított aktába. Nem is kellene nagyot lépni: térítés ellenében a hatályos cégadatok jelentős - igaz, nem teljes - köre már vagy egy évtizede letölthető az internetről. Ezeket a cégbíróság dolgozói viszik fel a számítógépekre, és formálisan az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) bocsátja rendelkezésünkre. Az "adattovábbító" mégis a magánkézben lévő Microsec Kft. A megrendelt cégadatbitek adott tarifa fejében keresztülfolynak ezen a cégen, még ha a megrendelő esetleg közvetlenül nem is vele szerződik. A letöltött adat mennyiségétől függő áron adott szolgáltatás minőségével az ügyfelek jórészt elégedettek.

A kft. konkurensei, amellett, hogy szintén kínálják a Microsecen keresztül elérhető, hatályos cégadatokat, felépítették egyes adatok néhány hetes frissességű adatbázisait is. Ezeket a lekérések számától független egységárakon kínálják. Az ilyen termékek piacán teljesen szabad a verseny, és az árak általában jóval alacsonyabbak is, mint a hatályos adatokéi.

A Microsec, saját rendszerén keresztül 932 forintos tarifával letölthető eredménykimutatása szerint, 2005-ben 900 milliós árbevételéhez 380 milliós eredmény társult. E nyilvános adatokat más is letöltheti: talán ennek hatására a Microsec helyzetét sokan "elirigyelték". Több hasonló profilú társaság vezetője - például Tóth Tamás, az Opten ügyvezetője - úgy véli, ők ugyanezt a munkát tudnák olcsóbban és jobban is végezni. De Balatoni György, a Bull Magyarország Kft. illetékese is azt mondja: akár ők, akár számos más számítástechnikai cég is alkalmas lenne a feladatra. (A pénzügyi beszámolókat a minisztérium megbízása alapján ma már nem a cégbíróságon, hanem a Bull Magyarországnál digitalizálják.) Ellenben a piac legnagyobb szereplője, a KJK-Kerszöv ügyvezetője, Bucsi Szabó Zsolt ezt a véleményt nem osztja: szerinte ez a feladat nem vágna cégük profiljába.

Az IRM-nek az ügyről alkotott véleményét sajnos nem idézhetjük. Noha Gadó Gábort, a tárca szakállamtitkárát és Pintér Ferencné gazdasági főosztályvezetőt is megszólítottuk a kérdésben, ám előbb - érintettség híján - a szakállamtitkár utasította el a lehetőséget, majd tájékoztattak bennünket arról, hogy Pintér Ferencné "ebben a formában nem járul hozzá nyilatkozata közzétételéhez".

Akárhogy is, az IRM-ben eddig nem nagyon forszírozták a váltást vagy a versenyt. Többen bizonyára elégedettek a szolgáltatás minőségével, és sok pénzbe nem kerül nekik: a minisztérium és a bíróságok adatkéréseit ugyanis a Microsec a saját költségére, ingyen teljesíti. Az is igaz, hogy 1995 óta a cégbíróság és a kft. szervesen együttműködve fejlesztette a rendszert, így egyesek szerint ma már kétséges, mennyire lehetne a kft. helyébe lépni a szolgáltatás öszszeomlása nélkül. Ugyanakkor Vanczák József, a Microsec ügyvezetője ezt technikailag nem tartja lehetetlennek, azonban úgy fogalmaz: az irántuk megnyilvánuló bizalom a többéves együttműködés gyümölcse lehet. Ennek hatására annyira hatékonyan tudnak működni, amit ma már egy külső cég nem feltétlenül lenne képes elérni.

Mindazonáltal a folytatást illetően az IRM-nél némi zavar tapasztalható. Úgy döntöttek, jövő év január elsejével mindenki ingyen letölthet bizonyos cégadatokat. Tóth Tamás nem érti, miért nem jött el most a pillanat a szolgáltatás megversenyeztetésére. (Eddig erre nem írtak ki pályázatot.) Közben kiderült, még az sem dőlt el, a Microsec lehet-e vagy lenne-e a titkos befutó. Vanczák József ugyanis lapunknak leszögezte, egyelőre nem tisztázták, a majdani szolgáltatónak ki és mennyit fog fizetni az "ingyen" kiszolgált adatokért. Így a maguk részéről egyelőre az új rendszerben nem vállalják az adattovábbítást. Hozzátette: a kormányzati, illetve az IRM-portálon ma elérhető, korlátozott "ingyenes" letöltésért nem kérnek pénzt senkitől. Ebbéli többletköltségeiket nem számszerűsítette, de az "ingyen" szolgáltatás kiterjesztésétől várható letöltéseket már nem kívánják saját zsebből fedezni. Állítása szerint e tárgyban még nem zajlottak érdemi tárgyalások a tárca és cége között.

Kicsit változtat a táncrenden, hogy az új szolgáltatás kiépítéséhez a tárca EU-támogatást igényelt. (A rendszer bevezetése mögött is érzékelhető némi uniós nyomás.) Az egyelőre nem dőlt el, ebből a forrásból mikor és mennyi pénz juthat erre a fejlesztésre, ám sokak szerint valószínű, hogy az uniós támogatás kötelezővé tesz valamiféle pályáztatást. Számítógépet feltehetőleg csak a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság korábbi tenderén kijelölt cégektől rendelhetnek. A cégadat-szolgáltatásra viszont valószínűleg a minisztérium önálló pályázatot írhat ki. Ha azonban az EU-forrás csak több év múlva érkezik, tender is csak akkor várható. Addig viszont valakinek továbbítania kell az adatokat: az állam 2008. január elsejében - és az azt megelőző tesztidőszakban - jelölte ki az ingyenes letöltések startját.

Kérdés, hogy ha lenne is pályázat, azt pontosan mire írnák ki. A tárca a Microsec-viszonyt firtatóknak honlapján azzal érvel: a cég jelenlegi tevékenységét is pályázat útján végzi. 2002-ben egyedüli indulóként nyert, az IRM ennek alapján határozatlan idejű szerződésben szentesítette a jó viszonyt.

A Bullt vezető Balatoni György elmondta: ezen azért nem indultak, mert szerintük a technikai feltételeket csak a Microsec tudta teljesíteni. Ráadásul a pályázat "egy részfeladatra", és nem a rendszer egészére vonatkozott, vagyis, ha valaki más nyert volna, akkor sem kerülhette volna ki a Microsecet. Balatoni György szerint elképzelhető, hogy most az idő rövidségére hivatkozva fosztják meg a Microsec versenytársait a belépés lehetőségétől. Az aspiránsoknak egyébként megfelelne az is, ha egymás mellett működhetnének, és a megrendelők választhatnának a szolgáltatók között. Ennek kapcsán azonban a Bull munkatársa is kérdésesnek nevezte, hogy mára mennyire lehet leválasztani a Microsec-tulajdonú elemeket a rendszerről.

Vanczák József a "támadásokat" sikereik elirigylésének tudja be. Cégük 1984-ben kisszövetkezetként alakult, és azóta változatlan a tulajdonosi kör. Hitelt, állami forrást sohasem kaptak, bevételük a külső megrendelők által fizetett tarifákból származik. (Vagyis a törvényi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos, a Microsecnek kizárólagos jogokat biztosító szerződéseket maga az állami megbízó is akkora értéknek tartotta, hogy azok teljesítéséért nem ígért pénzt.) Kétségtelen, internetes oldaluk szerint a cégbíróság mellett - és itt sem csak e-céginformációval foglalkoznak - partnerük szinte az egész államigazgatás, az APEH-től az OEP-n, a KSH-n, a BM-en vagy a VPOP-n keresztül egészen a bíróságokig, illetve a kamarákig számos szervezet. Az ügyvezető ennek tükrében leszögezte, nyereségük messze nem kizárólag az elektronikus cégadat-továbbításból származik.

Cégadatok "offline"