Ötmilliárdos hibát találtak a számvevők a Mol-eladásban

Személyi felelősségre vonást és a hibák kivizsgálását javasolja az Állami Számvevőszék a tavalyi privatizációkban - derül ki a parlamentnek most benyújtott, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. (ÁPV) 2006-os működésének ellenőrzéséről készült jelentésből. A számvevők szerint egy szakmai hiba ötmilliárddal csökkentette a Mol-részvények eladásából származó bevételt, míg a Bábolna Rt. kapcsán felesleges kifizetések történtek.

Mint írják, az ÁPV tevékenysége igazodott a törvényekben és szabályzatokban előírtakhoz, egyes esetekben azonban kifogásolható módon járt el. Ezek között szerepel a Mol 10 százalékának eladása során elkövetett szakmai hiba. Mintegy ötmilliárd forinttal csökkentette a privatizációs bevételt az, hogy az ÁPV és a Mol között létrejött opciós szerződés megkötése után, 2006. december 29-én a Mol egy jelentős, 146,4 milliárd forint összegű önkötést hajtott végre a tőzsdén, ami az opciós szerződésben meghatározott árfolyamszámítás alapján lenyomta az árat részvényenként 22 239,9 forintról 21 760,4 forintra. Az elszámolás alapját egy 2005 decemberében született kormányhatározat szabályozta.

Az ÁPV viszont úgy véli, akkor követett volna el szakmai hibát, ha nem a vonatkozó kormányhatározatnak megfelelően jár el. A privatizációs szervezet kiemeli: alapvető és kikerülhetetlen nemzetközi norma, hogy a tőzsdén jegyzett társaságok részvényeinek eladásakor kizárólag a nyilvános, dokumentált historikus tőzsdei árfolyamot veszik figyelembe. Sem a nemzetközi, sem a hazai szakmai gyakorlat nem hagyja figyelmen kívül az önkötéseket, ezzel szemben precízen szabályozzák az önkötések feltételrendszerét, amellyel biztosítják annak piacszerűségét.

Az ÁSZ szerint egy kisebbségi portfólió részeként tavaly eladott Forrás-részvénycsomag négymilliárd forinttal kisebb megtérülést hozott a 15 milliárd forint befektetett vagyonhoz képest. Az ÁPV szakmai alapon nem ért egyet a vagyonvesztésre vonatkozó számvevői megállapítással. A kisebbségi portfóliócsomagban ugyanis olyan elemek is voltak, amelyek évek óta eladhatatlanoknak bizonyultak, de egyre nagyobb terhet jelentettek.

Az ÁSZ kifogásolta, hogy a Mahart Szabadkikötő Zrt. tulajdonában lévő csepeli kikötő működtetését adta el a privatizációs szervezet a kikötő koncesszióba adása helyett, az ÁPV szerint viszont a jogszabályok nem adtak lehetőséget a kikötő koncesszióba adására.

A Bábolna-csoporttal kapcsolatban a számvevők megállapították: az eredménytelen reorganizáció, az ellentmondásos döntések, a számonkérés és a folyamatkövetés hiánya növelte az állami veszteségeket. A szakmai ellenérvek mellett az ÁPV utalt arra is, hogy ez nem tartozott az ÁPV 2006-os tevékenységéhez. A számvevőszék viszont a Bábolna Rt. szükségtelen végelszámolása miatti kifizetések okán személyi felelősségre vonást kezdeményez, amellett, hogy javasolja a pénzügyminiszternek az ügyek kivizsgálását. (MTI)

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.