A megjelentek üdvözlik az Országgyűlésben készülő nemzetstratégiai dokumentumot, és remélik, hogy a kérdésben konszenzusos megállapodás születik a parlamenti pártok között - foglalták össze tanácskozásuk eredményeit a találkozó résztvevői a konferencia zárónyilatkozatának elfogadása előtt rendezett sajtótájékoztatójukon.
   
- A schengeni rendszeren belül olyan számítógépes nyomkövető rendszer működik, mely megkönnyíti a kívülről bejött polgárok mozgását is. Maga a tagállam is kidolgozhat olyan speciális eljárást, amellyel elősegíti a vízumhoz jutást a kárpátaljaiak, a szerbiaiak és a romániaiak számára - ismertette Csáky Pál, az MKP elnöke a megoldás egy lehetőségét.
   
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a letelepedés nélküli kettős állampolgárság bevezetéséhez szükséges törvénymódosításban látja a Délvidék és Kárpátalja anyaországi kapcsolat-tartásának biztosítékát.
   
A konferencia zárónyilatkozata a kapcsolat-tartás érdekében kéri a magyar kormányt a nemzeti vízum hatékony rendszerének bevezetésére Kárpátalja esetében, az EU jogi normáiból levezethető kishatárforgalom életbeléptetésére és az EU tagállamok pozitív példáinak követésére.
   
A határon túli magyar szervezetek a támogatási rendszerrel kapcsolatban javasolják a státustörvény végrehajtását, különös tekintettel a kárpát-medencei irodahálózat működtetésére. Fontosnak tartják a pedagógusok szakkönyv támogatásának folytatását és a határon túli magyar iskolák támogatásának megőrzését.
   
- A 2007-es költségvetésben szerepel 2,2 milliárd forintos tétel nemzetpolitika szempontjából fontos támogatásokra, erről senkinek nincs áttekintése - mondta el az MTI-nek Duray Miklós. Az MKP elnökségi tagja arra kérte a kormányt, hogy a határon túli szervezetekkel közösen döntsön a pénz felhasználásáról.
   
A záródokumentum aláírói hangsúlyozzák, hogy a nemzeti kisebbségek fennmaradása szempontjából elengedhetetlenül fontos a helyi kisebbségi önkormányzati rendszerek (autonómiák) minél teljesebb megvalósulása.
   
A résztvevők fontosnak tartják, hogy ősszel a romániai Európa Parlamenti választásokon biztosítva legyen a magyar közösség képviselete. Ezért támogatják a megállapodást a romániai magyar szervezetek között a fenti cél elérése érdekében.
   
A fórum kívánatosnak tartja, hogy a magyarság nyugati diaszpórája is szerves részévé váljon a nemzetstratégiának.
   
A tanácskozás résztvevői kifejezték aggályaikat az olyan negatív megnyilvánulásokkal kapcsolatban, amelyek a magyar kisebbségi közösségeket érintik. Elfogadhatatlannak tartják, hogy Romániában magyar politikusokat érdekképviseleti munkájuk közben etnikai hovatartozásuk miatt meghurcolnak, Szerbiában az Európához felzárkózni kívánó demokratikus kisebbségi intézmények kiépítését és támogatását teljes mértékben mellőzik.
   
A sajtótájékoztatón Csáky Pál elmondta: Szlovákiában a kormány nem biztosítja a Selye János Egyetem működésének feltételeit, és veszélybe került a Szlovák Rádió magyar adásainak léte.
   
A határon túli magyar szervezetek kifogásolták továbbá, hogy Ukrajnában kisebbség-ellenes intézkedések történtek az oktatáspolitikában, Szlovénia kormánya pedig az ország régióinak kialakítása során figyelmen kívül hagyja a nemzetiségi arányokat.
   
A résztvevők megállapodtak abban, hogy következő összejövetelüket 2008 első felében Eszéken rendezik, addig az MKP látja el a szervezet titkári feladatait.

Duray és Gémesi vitája

Gémesi Ferenc államtitkár szerint Duray Miklós nem mond igazat, amikor arról beszél, hogy senki sem tudja, mit takar az idei költségvetésben szereplő nemzetpolitikai szempontból fontos támogatásokra szánt 2,2 milliárd forint - erről  a Miniszterelnöki Hivatal külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára  nyilatkozott az MTI-nek szombaton "a kis Máért" egynapos ülését követően.
   
A határon túli magyar szervezetek párkányi találkozója után Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának(MKP)  elnökségi tagja a távirati irodának úgy fogalmazott: a 2007-es költségvetésben szerepel 2,2 milliárd forintos tétel nemzetpolitika szempontból fontos támogatásokra, de erről senkinek nincs áttekintése.
   
Gémesi Ferenc erre reagálva kijelentette, Duray Miklósnak mint az MKP egyik vezető politikusának pontosan tudnia kell ezt, ugyanis a párt képviselői minden szakmai és politikai egyeztetésen ott ülnek. Az államtitkár megjegyezte, a politikus nyilatkozata inkább azt jelzi, hogy nem ért egyet azzal a konszenzussal, ami kialakult a forrásmegosztás tekintetében a határon túli magyar szervezetek és a kormány között.  
   
Ha ezt valóban így gondolja, akkor a saját pártjában kellene rendeznie a kérdést - hangoztatta az államtitkár.

A tanácskozáson elfogadott záródokumentumról Gémesi kiemelte: azt várta volna, hogy hangsúlyosabban foglalkoznak a térségfejlesztéssel, hiszen ezen a területen a magyar kormány továbbra is várja tőlük a javaslatokat.

Szili nemzetpolitikai törvényt tervez

Nemzetpolitikai törvény benyújtását tervezi Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) szeptemberi plenáris ülése után, az ott elfogadott koncepció alapján - tudta meg az MTI. Szili Katalin a távirati irodának elmondta: jó remény van arra, hogy a testület ülésén konszenzus születik az általa készített anyagról és erre alapozva, szakértői, illetve politikai egyeztetés után jövőre elkészülhet a törvényjavaslat is.
  
Szili Katalint a KMKF tavalyi plenáris ülése kérte fel egy olyan stratégiai vitaanyag kidolgozására, amely áttekinti, hogy az európai integráció milyen, eddig kihasználatlan lehetőségeket rejt a magyar-magyar kapcsolatok további erősítésére és a közös érdekek hatékonyabb érvényesítésére. Ezt a nem nyilvános dokumentumot a KMKF albizottságai és az állandó bizottsága már megvitatták.
   
A tervezetből kiderül, hogy a nemzetpolitika stratégiai távlatait és irányait lefektető törvényi szintű jogszabály a kárpát-medencei magyarság politikai közössége által kidolgozott követendő tájékozódási és célrendszert állítana fel a Magyar Köztársaság számára.
   
A nemzetstratégiai törvény célja nem a magyarországi politikai pártok számára elfogadható legkisebb politikai közös többszörös kijelölése lenne a szomszédos országok magyar kisebbségei számára, hanem a kárpát-medencei magyarság egyetértését tükröző jövőkép és stratégiai választások megjelenítése a magyar állam különböző politikái tartalmának és hatásainak alakításában.
   
A dokumentum több konkrét intézkedést is javasol. Ilyen többek között az, hogy a politikai egyeztetés mellett hozzanak létre olyan véleménynyilvánító fórumokat, amelyeken a civilszféra, az egyházak és a fejlesztési együttműködésbe bevont régiók is részt vehetnek.
   
A gyors egyeztetést kívánó ügyek intézése érdekében pedig - áll a dokumentumban - célszerű megvizsgálni a határon túli magyar közösségek állandó és intézményes budapesti képviseletének létrehozását.
   
A tervezet szerint fontos lenne a magyar közösségek brüsszeli lobbi irodájának létrehozása, és minden fontosabb magyar külképviselet egy beosztott diplomatájának munkaköri leírásában a nemzetpolitikai érdekérvényesítéssel kapcsolatos feladatok megjelenítése.
  
Indokolt megvizsgálni egy a Magyarok Világszövetsége korábbi funkcióinál szélesebb skálán működő, köztestületi jogi státusszal rendelkező átfogó, állandó képviseleti és kulturális világszervezet létrehozását, amelyet főleg a "nyugati" és egyéb, világszórványban élők szorgalmaznak - olvasható a javaslatban.
   
A tervezet kitért arra, a nemzetpolitikai érdekérvényesítés hitelessége és kiszámíthatósága érdekében az Országgyűlésnek ki kell dolgoznia egy dokumentum tervezetét, amely a magyar nemzet hosszú távú jövőképét tartalmazza vagyis meghatározza azt az állapotot, amelynek megvalósulása a jelenlegi államhatárok fennállása mellett is megfelelő megoldást jelent a határon túli magyar közösségek kisebbségi léthelyzetéből eredő problémákra, és egyben kitér a kárpát-medencei magyarság migrációs stratégiájának a kérdésére.

A dokumentumot a Magyar Állandó Értekezlet vagy másik, a magyar nemzetrészek legitimitását biztosító fórum fogadhatná el.
   
Szili Katalin az MTI-nek elmondta: az általa készített koncepció arra a feladatra vállalkozik, hogy megpróbál egy közös értékrendszert felmutatni a megosztottsággal terhelt magyar politikai valóságban, beazonosítani azokat az elveket és célokat, amelyeket a teljes magyar politikai élet oszt.
   
Az MTI azon kérdésére, hogy ez a javaslat mennyiben összeegyeztethető a kormány határon túli magyarokkal kapcsolatban kialakított politikájával, azt válaszolta: a KMKF ülésein a kormány képviselője is részt vesz és nem kapott olyan jelzést, hogy a tervezet ellentétes lenne a kabinet szándékaival.
   
A kormány nem támasztja fel a MÁÉRT-et

Gémesi Ferenc, a  Miniszterelnöki Hivatal külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára az MTI-nek hangsúlyozta: a kormány nyitott arra, hogy tárgyaljon a javaslatról, ha majd elkészül annak végleges, már elfogadott változata.
   
Úgy látja, két szempontban egyetért a házelnökkel: egyrészt abban, hogy kerüljék el, hogy a szimbolikus cselekmények csapdájába essenek, másrészt, hogy a KMKF-nek és az Országgyűlésnek nem feladata végrehajtási utasításokat adni a kormány számára koncepcionális kérdésekben. Úgy látja: ha a parlamenti eszközöket is becsatornázzák a nemzetpolitika hatékonyabbá és sikeresebbé tételébe, az mindenképpen jó dolog.
   
A tervezettel kapcsolatban megjegyezte, semmilyen szempontból nem támogatnák a Magyar Állandó Értekezlet felélesztését, vagy egy ehhez hasonló intézmény létrehozását. Azzal indokolta, hogy a Máért utolsó üléseiből kiderült, hogy az intézményt belpolitikai célokra használták, de ezt nem a kormány tette.
   
Gémesi Ferenc kérdésesnek tartotta a brüsszeli lobbi iroda létrehozásának ötletét, illetve egy a magyarok világszervezetéhez hasonló szervezet létrehozását. Utóbbival kapcsolatban emlékeztetett arra, az MVSZ kiszolgáltatta magát egyéni és politikai céloknak és nem garantálható, hogy ez nem történne meg újra egy hasonló szervezettel.
   
A határon túli magyar szervezetek budapesti irodájának tervével kapcsolatban annyit mondott, nem tudja ez milyen többletet tudna adni akkor, amikor hetente-kéthetente egyeztet a kormány különböző szintű vezetőivel.

Álláspontja szerint nem azon kellene gondolkodni, hogy újabb és újabb intézmények jöjjenek létre, hanem például azon, hogy a határon túli magyarok szervezetei hogyan kapcsolódhatnak be a regionális fejlesztési tanácsokba.

forrás: MTI