Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) számos kifogást megfogalmazva benyújtotta a parlamentnek az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. (ÁPV) 2006-os működésének ellenőrzéséről készült jelentést, és javasolja a pénzügyminiszternek jó néhány tranzakció esetében a hibák kivizsgálását, sőt személyi felelősségre vonást.

 A számvevők megállapítása szerint az ÁPV tevékenysége igazodott a törvényekben és szabályzatokban előírtakhoz, egyes esetekben azonban kifogásolható módon járt el. Ezek között szerepel a Mol 10 százalékának eladása során elkövetett szakmai hiba – írja az összefoglaló. A részletes jelentés szerint mintegy 5 milliárd forinttal csökkentette a privatizációs bevételt az, hogy az ÁPV és a Mol között létrejött opciós szerződés megkötése után, 2006. december 29-én a Mol egy jelentős, 146,4 milliárd forint összegű önkötést hajtott végre a tőzsdén, ami az opciós szerződésben meghatározott árfolyamszámítás alapján lenyomta az árat részvényenként 22 239,9 forintról 21 760,4 forintra. Az elszámolás alapját egy 2005 decemberében született kormányhatározat szabályozta.

 Az ÁPV viszont úgy véli, hogy akkor követett volna el szakmai hibát, ha nem a vonatkozó kormányhatározatnak megfelelően jár el. A privatizációs szervezet az indoklásban kiemeli: alapvető és kikerülhetetlen nemzetközi norma, hogy a tőzsdén jegyzett társaságok részvényeinek eladásakor, értékének meghatározásakor kizárólag a nyilvános, dokumentált historikus tőzsdei árfolyamot veszik figyelembe.

 Sem a nemzetközi, sem a hazai szakmai gyakorlat nem hagyja figyelmen kívül az önkötéseket, ezzel szemben precízen szabályozzák az önkötések feltételrendszerét, amellyel biztosítják annak piacszerűségét.

Az ÁSZ szerint az ÁPV a közbeszerzési törvénytől eltérően alkalmazott szakértőt a Malév privatizációjánál. Az ÁPV viszont azzal érvel, hogy a jogi közreműködésre kért ajánlat alapján megkötött szerződés a közreműködő jogi irodának lehetőséget adott más közreműködő alkalmazására. Így nem állja meg a helyét az, hogy a közbeszerzési törvény megkerülésével alkalmazott volna szakértőt a privatizációs szervezet. Az ÁSZ szerint egy kisebbségi portfolió részeként tavaly eladott Forrás-részvénycsomag négymilliárd forinttal kisebb megtérülést hozott a 15 milliárd forint befektetett vagyonhoz képest. Az ÁPV szakmai alapon nem ért egyet a vagyonvesztésre vonatkozó számvevői megállapítással. A kisebbségi portfolió csomagban ugyanis olyan elemek is voltak, amelyek évek óta eladhatatlanoknak bizonyultak, de egyre nagyobb terhet jelentettek.

Az ÁSZ kifogásolta, hogy Mahart Szabadkikötő Zrt. tulajdonában lévő csepeli kikötő működtetését adta el a privatizációs szervezet a kikötő koncesszióba adása helyett. Az ÁPV tavaly májusában a Mahart Szabadkikötő Zrt.-ből kivált Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt.-t értékesítette. A Mahart Szabadkikötő kezelésében maradt a Csepeli Szabadkikötő 75 évre szóló üzemeltetési- és ugyanennyi időre az ingatlanra szóló haszonélvezeti joga. Az ÁPV véleménye szerint a jogszabályok nem adtak lehetőséget a kikötő koncesszióba adására.

 A Bábolna-csoporttal kapcsolatban a számvevők megállapították: az eredménytelen reorganizáció, az ellentmondásos döntések, a számonkérés és a folyamatkövetés hiánya növelte az állami veszteségeket. A szakmai ellenérvek mellett az ÁPV utalt arra is, hogy ez nem tartozott az ÁPV 2006-os tevékenységéhez.

 Az Állami Számvevőszék a felsorolt megállapításainak hasznosítása mellett javasolja a pénzügyminiszternek az ügyek kivizsgálását. A Bábolna Rt. szükségtelen végelszámolása miatti kifizetések okán személyi felelősségre vonást is kezdeményez az ÁSZ.

(MTI)