Ezek után nem lehet meglepő, hogy a Taxi című vígjátéksorozatból is ismert multikulturális város mintegy kétszázezer mohamedánnak is otthont ad.

Dániában még temetőjük sem lehet, Hollandiában viszont minden nagyváros képéhez hozzátartozik a mecset - a Cote d'Azur muzulmánjai itt saját emancipációjukra készülnek. - El vagyok ragadtatva, meg vagyok hatódva. Ez a muzulmán hitű franciák elismerése. Ki kell vezetni a híveket (a kultuszhelyeknek most berendezett) pincékből, műhelyekből, ahol a szélsőségesek toboroznak, nyerészkedve a mellőzöttség érzésén - így Nourredine Cheikh, a leendő marseille-i mecset létrehozására alakult szervezet elnöke. A városi közgyűlés nemrég engedett szabad utat a 2500 négyzetméteresre tervezett, kétezer fő befogadására alkalmas épületnek, amelyet a XV. kerületi Szent Lajos vágóhídból alakítanak át egy 8600 négyzetméteres telken. Az épület előtti tér felhasználásával a nagyobb ünnepeken akár négyezren is elférnek majd itt, az épületet pedig kupola és két, 25-25 méteres minaret ékesíti majd - ez utóbbiak alig nyolc méterrel maradnak csak el a párizsi nagymecsetéitől.

- Mindenkinek joga van kultuszhelyhez - szögezte le Jean-Claude Gaudin konzervatív szenátor, a nagyváros UMP-párti (az elnöki párt) polgármestere. Nem egyszer, és nem kétszer kellett ezt megtennie. A délkeleti Provence-Alpes-Cote d'Azur régióban igen erős szélsőjobboldal tavaly sikeresen támadta meg a közigazgatási bíróságon az első, szintén jóváhagyó közgyűlési döntést. A talárosok kimondták: "abnormálisan alacsony összeg" és "burkolt támogatásnak" minősül, hogy a mecset köré szervezett egyesület évi mindössze háromszáz euró bérleti díjért (75 ezer Ft) hozzájut az ingatlanhoz, s ezért ezt 24 ezerre (hatmillió Ft) emelte. A tervezett 99 évről egyúttal ötvenre szállították le a használati jog időtartamát.

"Burkolt támogatás" - a Nemzeti Front és a szintén szélsőjobbos Köztársasági Nemzeti Mozgalom egy 102 éves francia törvénybe kapaszkodott. Az állam és az egyház szétválasztásáról szóló, Európa-szerte híres 1905-ös jogszabály szerint sem a francia állam, sem pedig a helyhatóságok nem támogathatnak egyházi intézményeket, még a papok, lelkészek, imámok és rabbik fizetéséhez sem járulhatnak hozzá. (A párizsi nagymecset imámjait például Algéria fizeti.) Ez a kultuszhelyek támogatására szerveződő egyesületek dolga, a marseille-i muzulmánok - döntő többségükben algériai, marokkói, tunéziai bevándorlók, illetve az ő leszármazottaik - 8,6 millió eurót (2,1 milliárd Ft) kalapoznak össze. Igaz, ezt 30-40 százalékban az észak-afrikai arab országok állják. De ez kényes kérdés. Szeptember 11-e óta a francia hatóságok árgus szemekkel figyelik a mecsetépítésre tett külföldi adományokat. A nizzai mecsetet - amelyet a szaúdiak fizettek volna - egyenesen letiltották.

A marseille-i építkezés decemberben kezdődhet, és várhatóan két-három évig tart majd. A nagymecset párizsi párja hiába jelentősebb, azt még nem azon egyszerű okból építették, hogy muzulmánok (is) élnek Franciaországban. Az 1926-os átadáson - Gaston Doumergne államfő jelenlétében - az első világháború több tízezer, a trikolór színeiben elesett katonájának állítottak emléket. Ezt közpénzből is megtehették.

Az ország "néprajza" azóta jelentősen megváltozott. A 63 milliós "hatszögben" ötmillió bevándorló él, 40 százalékuk a francia állampolgársághoz is hozzájutott. Az elmúlt nyolc évben 800 ezer fővel gyarapodott a számuk - jelentős részüket, ahogy korábban a hajóval érkező olaszokat, lengyeleket, oroszokat is - a nagy kikötő, Marseille fogadta. A muzulmán bevándorlók másfél milliós csoportot alkotnak. A beilleszkedési zavarokra a másfél évvel ezelőtti, Párizs környéki zavargások a külföld figyelmét is felhívták. Ám a tévéképernyőkön rendre feltűnő, lélekvesztőn érkező, csaknem szomjan halt, de megszólalni már csak nyelvtudása híján sem tudó bevándorlóhoz képest a tipikus franciaországi jövevény kitűnően beszéli a nyelvet, s még csak nem is törvénytelenül érkezett - legfeljebb nem tért haza, amikor lejárt a tartózkodási engedélye. A Brice Hortefeux bevándorlási miniszter által nemrég ismertetett adatok szerint a tavaly kiadott 165 ezer tartózkodási engedély közül a legnagyobb csoportot a családegyesítést kérők tették ki, 92 ezer fővel. (Ezt a lehetőséget még a 70-es években, a Chirac-kormány teremtette meg a szinte kizárólag férfi vendégmunkások életkörülményeinek javítására. A többnejűség kizáró ok.) A gazdasági célú bevándorlók mindössze 11 ezer főt, azaz hét százalékot tettek ki. Nicolas Sarkozy köztársasági elnök - a "megválasztott bevándorlás" elképzelésének jegyében - ötven százalékra akarja emeltetni az arányukat a kormánnyal, amely máris megszigorította a családegyesítés feltételeit. Idővel sem feltétlenül mehetnek kevesebben a marseille-i nagymecsetbe - legfeljebb nem ugyanazok.

Brüsszel, 2007. augusztus