Például azt, amely szerint befolyásosnak és hölgynek lenni ugyanolyan: ha neked kell elmondanod magadról, már nem vagy az. A válogatott idézetek közül persze a keménységet mutatók sem hiányoznak. Hillary Clinton, aki a világ száz legbefolyásosabb nőjének listáján most még csak 25., de könnyen lehet, hogy két év múlva, immár az Egyesült Államok elnökeként az első lesz, a Bibliát idézve azt mondta: – Amikor megkérdezték Jézust, hányszor kell megbocsátani, azt felelte, hetvenszer hétszer. Csak azt akarom, hogy tudják, számolom.

A világ legbefolyásosabb nője akárcsak tavaly, idén is Angela Merkel lett. A német kancellár bravúrosan oldotta meg a legfejlettebb államokat tömörítő G8 házigazdájának és az EU soros elnökének feladatait. A második helyre a hazája gazdasági fejlődésében jelentős szerepet játszó Vu Ji kínai miniszterelnök-helyettes került, míg a harmadik a szingapúri üzletasszony Ho Csing.

Amúgy a listán nagyjából kétharmad-egyharmad arányban az üzleti életben karriert befutott nők vannak többségben a politikusokkal szemben. Utóbbiaknak, bár nem árt, nem is muszáj vezető tisztségben lenniük ahhoz, hogy befolyással legyenek a világ életére. A burmai Aung San Soo Kyi például évek óta házi őrizetben van, a Nobel-békedíjas asszony mégis korunk egyik meghatározó figurája. Nekünk magyaroknak kicsit ismerősen cseng az a mondása, miszerint az egyetlen börtön a félelem, és az egyetlen igazi szabadság a félelemtől való szabadság.

A világ száz legbefolyásosabb nője között nem hogy magyar, de egyetlen közép- vagy kelet-európai sincs. A hiány különösen fájó, ha figyelembe vesszük, hogy a listán Mozambiktól Libérián át Görög- és Törökországig számos nem nagyhatalom képviselteti magát.

Angela Merkel, a világ legbefolyásosabb nő