Kevés helyen döntött Fortuna a beiskolázásról
Nem kellett tavasszal túl sok helyen Fortunát segítségül hívni a beiskolázáshoz, így az általános iskolát hétfőn megkezdő 100 420 első osztályos diák többsége abba az intézménybe járhat majd, amelyikbe eredetileg is szeretett volna.
A tavaszi beiskolázáskor elsőként a körzetben lakó gyerekeket kellett fölvenni, majd a körzeten kívüli jelentkezők közül a halmozottan hátrányos helyzetűeket, illetve a „sajátos helyzetűeket” kellett előnyben részesíteni. A „sajátos helyzet” fogalmát a fenntartó önkormányzatoknak rendeletben kellett tisztázniuk: többnyire azokat a pályázókat értették alatta, akiknek a testvére már szintén az adott iskolába jár.
Ha még ezek után is maradt üresen férőhely, akkor oda már csak sorsolással lehetett bejutni. Mindezzel az oktatási tárca azt kívánta megakadályozni, hogy az iskolák kiválogassák a jobb családi hátterű és képességű diákokat, jó és rossz iskolákat létrehozva ezzel.
Válogatásról azonban az utóbbi időben a folyamatosan csökkenő gyermeklétszám miatt egyre kevesebb helyen lehet beszélni. Kevesebb ugyanis a beiskolázandó gyerek, mint a férőhely. Ez nem csak az első osztályokban van így: az önkormányzati fenntartású általános iskolákban egy friss felmérés szerint átlagosan 79 százalékos a kihasználtság, a 994 298 helyre csupán 784 249 diák jut.
Így sorsolást is csak elenyésző számban kellett tartani tavasszal, hiszen a legtöbb iskolába még a körzeten kívüliekkel együtt is kevesebben jelentkeztek, mint ahány férőhely volt.
A pedagógiai program, vagy más ok miatt különösen népszerű iskolákban persze sorsolni kellett. Hegyiné Pallaghy Szilvia, az oktatási tárca osztályvezetője azt mondja: minden iskolában betartották az előírásokat.
A jogszabály egyébként csak annyit ír elő, hogy az érintett szülőket meg kell hívni a sorsolásra, a részleteket a helyi viszonyok különbözősége miatt az iskolákra, illetve a fenntartókra bízza.
Az osztályvezető úgy tudja: több halmozottan hátrányos helyzetű diák is sikeresen pályázott körzetén kívüli, jobb feltételeket kínáló iskolába.
A lapunk által megkérdezett iskolák között ugyanakkor nem volt olyan, amelybe körzeten kívülről halmozottan hátrányos helyzetű diák jelentkezett volna. A pécsi Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskolába például 87 diák jelentkezett a 78 helyre – mondta el Kaposiné, Takáts Laura igazgatónő. Közülük 40 körzetes diák volt, őket minden további nélkül fölvették.
A körzeten kívüliek közül senki nem jelezte, hogy halmozottan hátrányos helyzetű volna, de 24 diák sajátos helyzetű volt, vagyis testvére is ide jár, illetve a szülő munkahelye maga az iskola. Őket szintén fölvették. A fennmaradó 23 jelentkező közül kellett tehát kisorsolni azt a 14 szerencsést, aki még befér.
Egy dobozba összegyűjtötték a neveket, majd a szülők jelenlétében a két pedagógusból és egy szülőből álló sorsolási bizottság kihúzta a „nyertesek” nevét; a többieket elutasították.
– Később azonban jelentkezett még két körzetben lakó gyerek, akiknek egy másik iskolában nem kedvezett a szerencse. Őket kénytelen volt fölvenni az iskola, a már beiskolázottakat viszont nem lehetett elküldeni – magyarázza a rendszer hibáit az igazgatónő. Hétfőn végül a közoktatási törvényben rögzített maximális 26 fő helyett mind a 3 osztály 28 fővel indul (külön engedéllyel). Nyáron ugyanis még néhány diák beköltözött a körzetbe: őket szintén föl kellett venni.
Hasonló tapasztalatokról számolt be Szecskó Józsefné, a gyöngyösi Felsővárosi Általános Iskola igazgatónője is. Ide 21 körzeten kívüli gyerek jelentkezett, közülük 16-ot sajátos helyzete alapján – testvérük ide jár – föl kellett venni.
Öt gyerek pályázott így sorsolással három üres helyre. Egy kalapból ki is húzták a szerencsések neveit. Az igazgatónő szerint nagyon kellemetlen volt ez a szülőknek, főleg az elutasítottaknak. A procedúra ráadásul utóbb fölöslegesnek is bizonyult, mert nyáron néhány, már fölvett gyerek másik körzetbe költözött, két gyerekről pedig a nevelési tanácsadó időközben megállapította: még nem való az első osztályba. Így a sorsoláskor elutasított diákok is ide járhatnak hétfőtől iskolába.
Van azonban olyan iskola is, ahová óriási volt a túljelentkezés, mégsem tartottak sorsolást. A Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumnak például egész Budapest a beiskolázási körzete, így mind a 220 jelentkező körzetes diák volt.
Hámori Veronika igazgatónő azt mondja: az ő esetük egészen speciális, ezért a fenntartó jóváhagyásával olyan diákokat vesznek föl, akik a gyakorlóiskola körülményei között is jól érzik magukat. Hiszen itt rendszeresen vannak bemutató órák, amelyeken többször váltanak tevékenységet, módszert: ezt nem minden diák viseli jól.
A jelentkezőket ezért egy játékos foglalkozásra hívták, ahol több pedagógus figyelte tevékenységüket. Azt az 52 gyereket választották ki közülük, akikről úgy látták, a gyakorlóiskolára jellemző nyüzsgő környezetben is boldog diákok lesznek.
Tanévnyitó elbocsátásokkal
Az előzetes adatok szerint 8223 pedagógus veszítette el az állását a nyáron, 30 százalékuk már talált munkát a közszférában vagy rokon szakmában – közölte tegnap a Nyíregyházán tartott országos tanévnyitó után az MTI-vel Hiller István oktatási miniszter. Úgy hat- ezer pedagógusnak kell új munkahelyet találnia: e célra – uniós források bevonásával – összesen 16 milliárd forint áll rendelkezésre, különböző programok formájában. Az oktatási tárca vezetője a tanévnyitón Bajnai Gordon önkormányzati miniszterrel közösen jelentette be: az új tanévben 60 milliárd forintos keretösszeggel kilenc, a minőségi közoktatás megteremtését célzó program indulhat el az Új Magyarország fejlesztési terv uniós forrásaiból. A pályázatok célja a közoktatási reform támogatása, a minőségi közoktatás megteremtése és a mindenki számára hozzáférhető, korszerű és integrált intézményhálózat kiépítése – fogalmaztak.
