A Hatvani Környezetvédő Egyesület ebben az évben őslénykutatási programot indított, és nemrég egy sóderbányató iszapos medréből a könynyűbúvárok nagy testű növényevő állat részben elszenesedett jobb alsó állkapcsát hozták a felszínre - közölte Füzér Zsolt, a civilszervezet elnöke. Hozzátette: akkor még nem tudták, hogy a fosszília milyen állattól származik. Később a Nemzeti Múzeum régészeti intézetének szakértője, dr. Vörös István megvizsgálta a leletet, és megállapította, hogy az állkapocs egy mintegy húszezer évvel ezelőtt élt bölényé. Erről az állatról tudható, hogy a pleisztocén kori Eurázsiában élt, nagy csordákban. A mai bölényeknél valamivel nagyobb volt, a szarva is hosszabbra nőtt. Ősei vélhetően Ázsia trópusi régióiban éltek, majd a hidegebb éghajlathoz alkalmazkodva terjedtek el Nyugat-Európától Kelet-Szibérián, Beringián, Alaszkán át Észak-Amerikáig. Az ősemberek vadászták, alakját barlangrajzokon örökítették meg. A bányatóban talált lelet megerősíti azt az elméletet, amely szerint európai bölény az amerikai őse.

Füzér Zsolt elmondta: a hatvani környezetvédők azért kezdték meg a fosszíliák kutatását, mert a sóderbánya áttért a korszerű, szívófejes kitermelésre. Amikor még markológépekkel végezték a munkát, több ízben is értékes leletek kerültek felszínre. Az új technológia következtében azonban elvesznek az iszapban még meglévő maradványok. A környezetvédő egyesület elnöke megjegyezte: a tagság és támogatóik korábban tevékenykedtek a bányatavaknál. Az elmúlt évben kitakarították például a Görbe-éri tavat. Ebben az évben felmérték a rákállomány állapotát. Folytatják a fosszíliakutatást is, valamint felmérik a tavat tápláló források vízhozamát.

A bányató kincse