Kártérítést kér a sztrádacég a kartellezőktől
Újabb fejezetéhez érkezett a 2002-ben meghirdetett autópálya-beruházások nyomán kirobbant kartellbotrány. A Fővárosi Ítélőtábla szerdán másodfokon is helybenhagyta a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2004-ben az autópálya-kartellben hozott elmarasztaló határozatát. A GVH akkor együttesen hétmilliárd forintra bírságolta a Betonút, Debmút, Egút, a Hídépítő és a Strabag építőipari cégeket, mivel összebeszélve tettek ajánlatokat. A cégek a bírságot befizették, de a döntés ellen jogorvoslatot kértek.
A GVH szerint egy kártérítési perben innentől jóval nagyobb esélye van a pályázatot kiíró állami vállalatnak a kartellből eredő kára megtéríttetésére. Kóka János gazdasági miniszter még március elején úgy fogalmazott, hogy ha lehetőségük nyílik rá, visszaperlik a kárösszeget a kartellben érintett cégektől. A konkrét ügyben 28 milliárdra becsülte a kárértéket. A versenyhivatali határozatot megerősítő bírói döntés együtt jár azzal is, hogy az elmarasztalt cégeket a következő öt évben az állami és az önkormányzati közbeszerzési eljárásokból egyaránt ki lehet zárni.
A kartellkárok mértékének felmérése egyelőre nem fejeződött be - tájékoztatta lapunkat Reményik Kálmán. A sztrádaberuházások közbeszerzési eljárásait lebonyolító Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. (korábbi nevén Nemzeti Autópálya Rt.) elnök-vezérigazgatója elmondta: a pontos kárösszeg meghatározására egy jogászcsoport kapott megbízást. Álláspontja szerint a kártérítési igény nagyságától függetlenül az állami beruházó és a kartellezésben vétkesnek talált cégek képviselőinek lehetőleg a tárgyalóasztalnál kellene megállapodniuk. Kártérítési perekre legfeljebb abban az esetben kerülhet sor, ha a megbeszélések végképp zsákutcába jutnak.
Hozzátette: bár erre a következő öt évben lehetőség lenne, a NIF szándékai szerint egyetlen elmarasztalt útépítő céget sem tiltanak el az állami beruházások közbeszerzési eljárásaitól. Ez részben értelmetlen lenne, hiszen a kizárt cégek leányvállalatai - megfelelő referenciák birtokában - részt vehetnének a következő évek beruházásaiért folyó versengésben. Emellett a kartellezők kizárása ellen szól az is, hogy a lépéssel a NIF az utóbbi évek sztrádaberuházásaira legjobb ajánlatot adó cégeket kényszerítené a partvonalon kívülre. Ami pedig egyet jelentene a piaci verseny mesterséges megszüntetésével.
Nem fogadja el a Fővárosi Ítélőtábla döntését és előreláthatólag felülvizsgálati kérelemmel fordul a Legfelsőbb Bírósághoz a Betonút Zrt. Horváth Gergely, a társaság elnök-vezérigazgatója szerint a másodfokon eljáró bíróság nem vette figyelembe kifogásaikat, és annak ellenére marasztalta el cégüket, hogy vétkességét se közvetlen, se közvetett bizonyítékok nem támasztották alá. Ráadásul a társaságot fél éve irányító cégvezető szerint a Betonút számára éppen elég büntetést jelentett, hogy 2003-ban több mint kétmilliárd forint versenybírság fizetésére kötelezték. Megítélése szerint, ha a NIF el is tekint attól, hogy kizárja közbeszerzési eljárásaiból az elmarasztalt cégeket, az önkormányzati projektek esetleges elvesztése jelentős károkat okozhat a mélyépítési piac mintegy nyolcvan százalékát lefedő cégek számára.
Egyelőre nem kapta kézhez a Fővárosi Ítélőtábla írásos határozatát Apáthy Endre. A Hídépítő Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint az esetleges további lépésekről, csak a határozat megismerése után születhet döntés. Ezzel együtt egyetért azzal, hogy versenyt szűkítő hatása lenne, ha a kartellben bűnösnek talált cégek kénytelenek lennének távol maradni a következő évek közbeszerzési eljárásaitól. Emellett kizárásuk azt is jelentené, hogy ugyanazért a vétségért kétszer is megbüntetik őket.
Appelshoffer József, a Strabag Zrt. vezérigazgatója szerint azon már semmi nem változtathat, hogy a Fővárosi Ítélőtábla döntésével a kartellezéssel gyanúsított cégeket immár jogerősen elmarasztalták. Ezzel együtt további lépéseikről az írásos ítélet megismerése előtt nem kívánt nyilatkozni. Kijelentette azonban, hogy reméli az érintett cégek közbeszerzésekből való kizárására, és a kilátásba helyezett további kártérítési perekre nem kerül sor.
Igazságtalannak tartja a jogerős ítéletet Kolozsvári Gyula. Az Egút Zrt. vezérigazgatója bízik benne, hogy a kártérítési perekre nem lesz szükség. Az írásos ítélet kézhezvétele előtt azonban nem kívánt nyilatkozni. Bagdi Géza a versenykorlátozó magatartás miatt szintén elmarasztalt Debmút Zrt. vezérigazgatója is hasonlóan vélekedik. Megítélése szerint az útépítő cégek újabb büntetések nélkül is éppen eleget fizettek már.
A GVH 2003-ban indított versenyfelügyeleti eljárást az öt cég ellen. A versenyhivatali vizsgálatból kiderült: a cégek 2002 augusztusában az M7-es autópálya balatonszárszói, az M7-M70-es Becsehely-Letenye, és az M3-as görbeházai szakaszra kiírt nyílt, előminősítéses közbeszerzések során előzetesen felosztották egymás között, hogy melyik pályázó melyik szakasz kivitelezését szerzi meg. Az összejátszás gyanúja miatt kétszer is kiírt közbeszerezés során a cégek abban is megállapodtak, hogy a nyertes fővállalkozó melyik vállalkozást fogja alvállalkozóként bevonni az összesen 59,91 kilométeres, bruttó 160 milliárd forintos üzletbe. Mint a GVH rámutatott: a nem valós versenykörülmények között kialakult árak több éven át befolyásolhatták a magyarországi autópálya-építések költségeit.
