Egybehangzóan hálásan nyilatkozott Budapesten újságírókkal találkozva három kubai származású amerikai, Albio Sires demokrata párti, Lincoln Diaz Balart és testvére Mario, republikánus washingtoni törvényhozó. A floridai kubai közösséget is képviselő amerikai kongresszusi delegáció még szerdán vizitelt Gyurcsány Ferencnél, majd tegnap Göncz Kinga külügyminiszternél jártak, és találkoztak a parlamenti pártok vezetőivel is.

Szerintük a diktatúra körülményei között küzdő belső ellenzék és az egyesült államokbeli diaszpóra egyetért Kuba mielőbbi demokratizálásában. Ehhez kérnek határozottabb nemzetközi támogatást. A küldöttség Prágát, Budapestet és Varsót keresi fel, és az a benyomásuk, hogy ezekben az országokban a totalitárius rendszerek tapasztalatai miatt megértik, hogy a kubai népnek joga van a szabadsághoz.

George W. Bush kormánya számít Európa együttműködésére, de az unióban nem teljesen egységes az álláspont. Az EU-ban Spanyolországnak van nagy beleszólása a Kuba-politikába, a gyarmatosító múlt miatt érthetően - hangoztatták. Ám Madridban emlékezhetnének, hogy annak idején a közösség a csatlakozás feltételéül állította (Portugália és Görögország esetében is) a demokratizálódást - jegyezték meg. Éles bírálatként megfogalmazódott: azzal, hogy a spanyol kormány ápolja különleges kapcsolatait a jelenlegi havannai vezetéssel, "az egyik fő kollaboráns a Castro-rezsim oldalán".

Mint említették, meg kell akadályozni, hogy Castro halála után a mostani vezetés megpróbálja átmenteni a rendszert. A kiindulópont, hogy bármiféle tárgyalást Havannával meg kell előznie a politikai foglyok szabadon engedésének, a sajtószabadságnak és a szabad választásoknak. Washington opciói között szerintük nem szerepel a katonai beavatkozás.

Az amerikai kongresszusi delegáció Göncz Kingával folytatott találkozója után kiadott kommüniké szerint "Magyarország nem kíván beavatkozni a szigetország belügyeibe, a kubai népnek kell dönteni az ország jövőjéről". Ám a továbbiakban is kész kifejezni konkrét formában a kubai demokrácia ügye melletti elkötelezettségét és szolidaritását. Egyúttal megismételték, hogy kubai igény esetén készek megosztani a magyarországi rendszerváltás tapasztalatait.

Népszavazást akar a rendszerről egy ellenzéki

Népszavazás kiírását kérte Kuba legfelsőbb hatalmi szervétől, az Államtanácstól a belső ellenzék egyik ismert tagja annak eldöntésére, hogy egyetért-e a kubai nép a jelenlegi rendszer fenntartásával, vagy változásokat akar. Francisco Chaviano González, a Kubai Polgári Jogok Tanácsa nevű szervezet elnöke az Államtanácshoz írt, Havannában csütörtökön nyilvánosságra hozott levélben fogalmazta meg követelését. Chavianót 1994-ben tizenöt évi szabadságvesztésre ítélte egy katonai bíróság, és csak idén augusztus 10-én helyezték feltételesen szabadlábra.
   
Az ellenzéki politikus szerint ki kell írni a népszavazást tekintettel arra a történelmi helyzetre, amelyet Fidel Castro államfő hatalmának korából és egészségi állapotából adódó lezárulása, illetve a rendszer működésképtelensége, a gazdasági és a szociális elszegényedés idéz elő. Chaviano azt javasolja, hogy a referendumot az október 21-re tervezett helyhatósági választásokkal egy időben tartsák meg.
   
Eközben Oswaldo Payá, a Keresztény Felszabadítási Mozgalom vezetője a választási törvény érvénytelenítését követelte, mert álláspontja szerint a jogszabály alkotmányellenes, megakadályozza az állampolgárokat abban, hogy szabadon megnevezhessék jelöltjeiket a hatalmi szervekbe. A Ricardo Alarcón parlamenti elnöknek címzett, a parlamentben csütörtökön átadott levelében Payá olyan új választási törvényt követelt, amely garantálja a népszuverenitás gyakorlásának jogát.
   
A kommunista szigetországban szeptember 1-jén kezdődik el a választási folyamat a helyhatóságok tagjainak jelölésével.  (MTI)

Lincoln Diaz Balart, Albio Sires és Mario Diaz Balart Budapesten tartanak tájékoztatót