Hosszú bűnlajstromot állított össze a Tapolcai Városi Ügyészség a közelmúltban J. Gábor, a korábbi kékkúti polgármester viselt dolgairól. Jelentős kárt okozó csalás, jelentős értékre folytatólagosan elkövetett sikkasztás, közokirat-hamisítás szerepel a listán. Bár az ügyészség szerint az egykori faluvezető - aki 2003 és 2006 között irányította a Veszprém megyei kistelepülést - ténylegesen elkövette a terhére rótt bűncselekményeket, mégsem állítják bíróság elé.

- Megszüntettük az eljárást, mivel a nyomozás során beszerzett igazságügyi pszichiátriai szakértői vélemény szerint J. Gábor a kóros elmeállapota miatt nem volt képes arra, hogy cselekménye következményeit felismerje, és hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék - mondja Kullmanné Cs. Varga Edit, a Veszprém Megyei Ügyészség szóvivője. - Márpedig ez a tény kizárja a gyanúsított büntethetőségét.

Bár az ügyészségi határozat nem ismerteti részletesen a pszichiátriai szakértő véleményét, az azonban szerepel a dokumentumban, hogy J. Gábor a gyanúsítotti kihallgatásán arra hivatkozott: egyáltalán nem emlékszik a bűncselekmények elkövetésére.

A száz lelket számláló Kékkúton nem hisznek sem a volt polgármesternek, sem az igazságügyi szakértőnek. Az általunk megkérdezett falubeliek - név nélkül - mind úgy nyilatkoztak, hogy a kóros elmeállapotnak semmilyen jelét sem látták J. Gáboron. A legtöbben úgy vélik, az orvosi diplomával rendelkező egykori polgármesterüknek egy ügyes húzással - "a kóros elmeállapotára" való hivatkozással - sikerült kibújnia a felelősségre vonás alól.

A háziorvosi szakvizsgával rendelkező J. Gábor - aki annak idején Budapestről költözött Kékkútra, viszont soha nem praktizált a faluban - 2003-ban egy időközi választáson nyerte el a polgármesteri címet. Eleinte társadalmi megbízatásban látta el a feladatát, ám 2005-től főállású polgármester lett, egy száz lakosú településhez mérten kirívóan magas, havi bruttó 350 ezer forintos fizetéssel. A falubeliek már ekkor azt suttogták, hogy a polgármester urat hatalmába kerítette a játékszenvedély, egyre több és több pénzre volt szüksége az anyagi veszteségek pótlására.

Az tény, hogy a nyomozás során feltárt bűncselekményeket J. Gábor viszonylag rövid időn belül - 2005 decembere és 2006 februárja között - követte el. Először is felhatalmazás nélkül két budapesti magánszemélynek olyan kővágóörsi ingatlanokat - lakóházakat, telephelyet, külterületi telkeket - adott el, amelyek a kékkúti önkormányzat tulajdonában voltak. A vevőket a saját maga által hamisított testületi határozatokkal tévesztette meg, tőlük vételárként összesen 32 és fél millió forint vett át, amit aztán a saját céljaira fordított.

J. Gábor egy pénzintézettől 13 millió forintos kölcsönt vett fel tavaly februárban. Fedezetül a saját kékkúti házát ajánlotta fel, csakhogy azt az ingatlant már 2006 januárjában eladta egy budapesti magánszemélynek. Ezenkívül - két részletben - összesen 13 millió forintot emelt le a kékkúti önkormányzat folyószámlájáról. A pénznek nyoma veszett.

Az nyilvánvaló volt, hogy J. Gábor nem titkolhatta sokáig a történteket. Így nem csoda, hogy 2006 februárjában elköltözött Kékkútról, majd április közepén egy levélben lemondott a polgármesteri tisztségéről is. Ekkor már folyt ellene a rendőrségi nyomozás, a feljelentést a falu jegyzője tette. Megpróbáltuk megkeresni J. Gábort, de a hatóságok - személyiségi jogokra hivatkozva - nem adtak felvilágosítást a tartózkodási helyéről, a kékkútiak közül pedig senki sem tudta megmondani, hol lakik jelenleg az egykori polgármesterük.

- A falu folyószámlájáról felvett 13 millió forintnak alighanem bottal üthetjük a nyomát - mondja Szabó Tímea, Kékkút jegyzője. - Ugyanakkor szerencse a szerencsétlenségben, hogy még azelőtt sikerült megindítanunk a polgári peres eljárást a felhatalmazás nélkül eladott önkormányzati ingatlanok ügyében, hogy a tapolcai földhivatal bejegyezte volna a tulajdonosváltást. A keresetünkben azt kértük, hogy utasítsák el a vevők tulajdonjogi bejegyzését, mire ők a válaszkeresetükben azt kérték a bíróságtól, hogy a kékkúti önkormányzatot kötelezzék a vételár visszafizetésére.

Tavaly októberben a Veszprém Megyei Bíróság első fokon úgy döntött, hogy a J. Gábor által hamis felhatalmazással eladott ingatlanok továbbra is a kékkúti önkormányzat tulajdonában maradnak, a becsapott vevők pedig a volt polgármestertől követelhetik vissza a vételárat. Ez a döntés a fellebbezések miatt még nem jogerős.

Nem csoda, hogy a jóhiszemű vásárlók inkább a falutól kérték volna vissza pénzüket. A rendőrségi nyomozás során ugyanis kiderült - alátámasztva a J. Gábor játékszenvedélyéről szóló kékkúti szóbeszédet -, hogy nem csupán az említett pénz sem került elő, de a hatóságok nem találtak olyan vagyontárgyat vagy ingatlant, amelybe a polgármester a bűncselekményekből származó pénzt fektette volna. Magyarul: tőle egy fityinget sem tudnak majd visszaszerezni a károsultak.

Az ügyészségi szóvivőtől megkérdeztük: milyen következménye lesz J. Gábor szempontjából az ügynek? Kullmanné Cs. Varga Edit azt mondta: az egykori kékkúti polgármesternek semmilyen jogkövetkezménnyel sem kell számolnia, azaz nem lesz priusza, sőt még az erkölcsi bizonyítványában sem lesz nyoma a rendőrség által feltárt bűncselekményeknek. Hozzátette: az ügyészség hivatalból csak akkor kezdeményezheti egy kóros elmeállapotban lévő személy gondnokság alá helyezését, ha erőszakos vagy személy elleni bűncselekményt követett el. Mindez az jelenti, hogy J. Gábor továbbra is büntetlen előéletűnek számít, azaz a következő helyhatósági választásokon akár újra jelöltetheti magát polgármesternek.

Igaz, Kékkúton és környékén már nem érdemes próbálkoznia.