Vadai Ágnes nem számít őszi zavargásokra
Az ilyen esetekben méltatlansági eljárás kezdeményezhető.
Vadai arról is beszélt, hogy Für Lajos nyugállományú honvédelmi miniszter esetében más a helyzet, róla egykori pártja, az MDF már világosan kimondta: a tizenöt másodperc hírnévért mindent hajlandó hátrahagyni. –
Elkeserítő, hogy a volt honvédelmi miniszter – mondta Vadai –, akinek megadatott, hogy a rendszerváltó kormányban is szerepet kapjon, most azért törtet, hogy bevágják a képét a tévében. És olyan ügyhöz adja a nevét, ami a Magyar Köztársaság és a honvédség szellemiségétől távol áll.
Für sorsa egyébként ugyanaz lesz, mint Csurkáé vagy Torgyáné: a politika kiveti magából az ilyen embert. Az egyszerre balra, középre és szélsőjobb oldalra is beszélő Fidesz érintettsége szégyenletes, vélte az államtitkár.
Wittner Mária a Fidesz országos listájának ötödik helyéről került a parlamentbe, s most is olyan ügyhöz adta a nevét, ami méltatlan a magyar demokráciához. A múltbeli sérelmek senkit nem jogosítanak föl arra, vélekedett az államtitkár, hogy évtizedek múltával félelmet keltsenek másokban.
Wittner rendszeresen közösséget vállal szélsőjobboldali, kirekesztő szervezetekkel, s ez a Jobbik nevű, neonáci nézeteket valló csoporttal is együttműködő Fideszt a jelek szerint egyáltalán nem zavarja.
A Magyar Gárdával kapcsolatban egyébként ne legyenek illúziónk, tette hozzá. Az állítólagos – többek között véradásokat és parlagfűirtást szervező – „kulturális” egyesület egyik alapítója az a Pörzse Sándor, aki a választások idején kijelentette, magasabb rendűnek tartja magát az MSZP szavazóinál. Pörzse a Bencsik-féle Demokratából indulva lett a DVD-n terjeszkedő Demokrata TV, majd a Széles Gábor tulajdonolta Echo TV illusztris személyisége.
Sok mindent lehet tőle várni, csak azt nem, hogy betartsa a demokrácia játékszabályait. Az, hogy a Magyar Gárda öt nappal a honvédség ünnepélyes tisztavatása után a Várban kezdett masírozni, rossz érzést keltett azokban is, mondta Vadai Ágnes, akik nagyra értékelik a honvédség béketeremtő szándékú tetteit.
Amikor a katonák árvizek vagy katasztrófák idején segítenek, nem kirekesztő céllal vonulnak föl, s a harc meg a háborúsdi sem szerepel mindennapi fogalomtárukban. A külföldön szolgálatot teljesítő, életüket veszélyeztető katonák soha nem politikai szempontok alapján válogatnak, céljuk, hogy az egyenruhához pozitív asszociációk kapcsolódjanak.
A Magyar Gárda nyilas időket idéző arculata sok mindenre alkalmas, de a békemisszió közvetítésre aligha. Arra a kérdésünkre, hogy a honvédség soraiban felbukkantak-e a szélsőjobboldali, kirekesztő, antiszemita és rasszista nézetek, s azoknak mekkora a támogatottságuk, az államtitkár ezt felelte: – Hogy milyen a katonák politikai szimpátiája, arról nem szeretnék tudni. Ezt soha nem vizsgáljuk, és nem ellenőrizzük. A katonának az a feladata, hogy a parancsokat végrehajtsa.
A katonák általában tisztában vannak vele, hogy alkotmányosan korlátozottak a jogaik, a honvédség állományába tartozók pártrendezvényeken nem vehetnek részt. Sajnos a tavalyi zavargásokban mégis lehetett hallani a fegyveres erők és rendvédelmi szervek állományába tartozó, magukról megfeledkezett személyekről.
Apropó: zavargások.
Az államtitkár nem számít arra, hogy ősszel megismétlődnek a tavalyi események, noha tudomása van arról, hogy a Magyar Gárda például a következő eskütételt éppen október 23-ára időzítette. – A rendőrség tavaly nem volt fölkészülve az eseményekre. A rendszerváltás óta a magyar rendőrnek ősszel kellett először tömeget oszlatnia.
Látható volt, hogy március 15-én mennyivel fölkészültebben kezelték a konfliktust, mint fél évvel korábban. Ezen kívül az is nyilvánvaló, hogy a magyar társadalom józanabb része nem vevő a zűrzavarra. Mellesleg a politikai osztály az összes vita ellenére azon volt, hogy megszülessen az új rendőrségi törvény.
Amelyben mindent tisztázni kellett: a független panasztestülettől a gumilövedékek használatáig. Kétharmados törvény volt, a Fidesznek feltételei voltak, amelyeket végül azok elfogadásával szavaztunk meg.
A szélsőjobboldali gondolatok társadalmi térnyeréséről szólva Vadai Ágnes elmondta: a masírozásra és háborúsdira vágyó emberek itt voltak öt meg tíz éve is, ugyanúgy gondolkodtak, antiszemita, kirekesztő nézeteket vallottak, mint ma.
De korábban nem éreztek maguk mögött támogatást. Ehhez politikai hátszél kellett. És ma már van olyan párt – köztük a választási eredményekbe nem belenyugvó Fidesz –, amely nem felejti el őket, rendszeresen beszél hozzájuk, s ellátja őket olyan közéleti munícióval, amitől a szélsőséges, köztük a neonáci nézeteket vallók is fölbátorodnak.
Viszonylag egyszerű a képlet, jegyezte meg Vadai, aki az MSZP elnökségi tagja is. Valaki vagy kokettál velük, vagy nemet mond rájuk. Nem lehet hímezni-hámozni, a Fidesz-beszéd ideje lejárt. A szélsőségek megtűrése elfogadhatatlan egy demokratikus országban. Bármilyen oldalról is legyen szó.
