Növeli a lovi rizikóját az unió
A magyar kormány ismét tengelyt akaszthat az Európai Unióval a magyar sportfogadások kapcsán. A Nemzeti Lóverseny (NL) Kft. és a Magyar Lóversenyfogadást Szervező (MLSZ) Kft. eladására, valamint a lóverseny- és a bukmékeri rendszerű fogadás szervezésére kiírt koncessziós pályázat egyes pontjaiból legalábbis ez derül ki.
Korábban Brüsszel eljárást indított Magyarország ellen: kifogásolta a szerencsejáték-törvény sportfogadásra és ezek reklámozására vonatkozó rendelkezéseit. A külföldi székhelyű társaságok korlátozása ezen a területen ugyanis ütközik a szolgáltatások szabad áramlását garantáló uniós szabályokkal. Az Európai Bizottság a regulák megváltoztatására szólította föl Magyarországot még márciusban. A kormánynak erre két hónap leforgása alatt kellett volna hivatalosan reagálnia, ám a válasz még mindig csak készül.
A lovi koncessziós pályázatából ezzel együtt következtetni lehet a magyar álláspontra. A tenderben ugyanis a koncesszió időtartalmát 20 évre hirdették meg, a felhívás szerint erre az időre "kizárólagos... lóversenyfogadás és bukmékeri rendszerű fogadás szervezését" nyerné el a győztes. Az időszak szemet-szúróan hosszú, és félő: Brüszszel kifogásolná, hogy a szerencsejátékok ezen szeletét nem nyitják meg a többi piaci szereplő előtt, vagyis itt nem lehet majd verseny. (Egy hasonló olasz ügyben az EU egyik bizottsága már nemtetszését fejezte ki a közelmúltban.)
Információink szerint a várható kifogásokra készülve a részletes pályázatban a kizárólagosságot már csupán öt évre ígérné az állam a befektetőnek - igaz, ezt egyszer meg lehetne hosszabbítani. S ha Brüsszel ezt a megoldást is kifogásolja, és a kizárólagosság feloldására szólít fel, akkor a győztesnek tudomásul kell vennie, hogy mást is a piacra enged a kormány. A bizonytalanság pedig csökkentheti a koncessziós jog értékét.
Az évente fizetendő koncessziós díj amúgy szép summa lenne. A minimumárat a lóversenyfogadás szervezésére 100, míg a bukmékeri fogadás bonyolítására 400 millió forintban határozták meg (áfa nélkül). Ebből a megjelent pályázati felhívás alapján húsz év alatt - sikeres eljárás esetén - minimum 10 milliárd forint össze is jöhetne az állam számára. A kérdés csak az, hogy ehhez mit szól majd Brüsszel. (A pályázónak nem szabad elfelejtenie, hogy a veszteségek rendezésére nyújtott tulajdonosi - az ÁPV Zrt. által folyósított - kölcsönök fedezete a cégek ingatlanaira bejegyzett jelzálog volt, ennek mértéke közel 5 milliárd forint.)
Úgy tudni: a lóverseny-koncesszió, illetve a Nemzeti Lóverseny Kft. és a Magyar Lóversenyfogadás Szervező Kft. megvásárlása iránt több jelentős piaci szereplő is érdeklődik. Információnk szerint jelentős szakmai hátterű francia befektetők komolyan fontolgatják az indulást. A francia lóversenysportot összefogó Pari Mutuel Urbain (PMU) nevű szervezet az elmúlt években bőven nyolcmilliárd euró fölötti forgalmat bonyolított. Vezetői a legutóbbi Magyar Derbin is megjelentek. Vajtó Lajos, az NL Kft. és az MLSZ Kft. ügyvezető igazgatója szerint ez szakmailag is nagy elismerést jelentett számukra. Úgy tudjuk, a Danubius Hotels Nyrt. fő tulajdonosa, Sir Bernard Schreier is tett már néhány "kört" a most meghirdetett társaságok körül.
Aki indul a tenderen, annak mélyen a zsebébe kell nyúlnia: a pályázati kiírás megvásárlásán túl félmilliárd forintot is át kell utalnia biztosítékként.
Vajtó Lajos szerint az ügyvezetése alatt álló - két-három éve még padlón lévő - cégek az elmúlt időszakban szép teljesítményt nyújtottak, s lendületet kapott az ágazat. A nézőszám tavaly csúcsot döntött, és rekordbevételt, közel másfél milliárd forintot hoztak össze. A pályán egyre több kísérőprogramot - például szépségversenyt, kutyakiállítást, szabadtéri színházat, öttusa Világ Kupát - tartottak. Komoly fejlemény, hogy egy-egy jelentősebb futamról immáron kereskedelmi televízió is közvetített élőben. Mindennek köszönhetően a forgalom ugyan nőtt, a lóversenyfogadást mégis a majdani tulajdonosnak kell nyereségessé tennie. Ennek talán legfontosabb eleme az országos fogadói hálózat kiépítése lenne. Jelenleg ugyanis csak húsz iroda működik, s ha legalább kétszer ennyi lenne, akkor már nullszaldósan működhetnének a vállalatok - véli Vajtó. Persze a nyereségességi feltételek között van a rendszeres országos élő televíziós közvetítés, valamint az informatikai rendszer fejlesztése is.
