A síita vallási vezető emellett arra utasította mozgalmának irodáit, hogy három napra zárjanak be a Kerbalában az elmúlt két napban meghalt síiták emlékére - jelentette a Reuters. Al-Aradzsi azt is közölte, hogy a Mahdi Hadserege mostantól nem indít támadást az Egyesült Államok és szövetségesei ellen.

A döntés azután született, hogy a Mahdi milícia és a rivális síita fegyveres csoporthoz, a Badr szervezethez köthető biztonsági erők összecsaptak Kerbalában, ötvenkét ember halálát okozva. A két milícia mögött a két legerősebb iraki síita politikai mozgalom áll, amelyek régi személyes rivalizálások miatt is kizárják az együttműködést. A Szadr szervezetben több csoport keletkezett az elmúlt időszakban, amelyek a saját megfontolásai alapján működnek.

Egyelőre nem világos, mi áll a döntés hátterében. Elképzelhető, hogy a Mahdi Hadseregének a belső széthúzás és a külső, többi síita csoport nyomása miatt van szüksége "rehabilitációra". Irak olajban gazdag déli részén egyre éleződik a feszültség, a különböző síita csoportok csapnak össze rendszeresen befolyásuk kiterjesztéséért.

Asz-Szadr mozgalmának nagy szerepe volt abban, hogy a síita Nuri Al-Maliki végül kormányfő lett. A hitszónok azonban az év elején visszahívta minisztereit a kormányból, mert al-Maliki nem volt hajlandó az amerikai csapatok kivonásáról szóló napirendről dönteni. A hatvanezer fős Mahdi Hadseregét 2003-ban szervezte asz-Szadr, röviddel az amerikai invázió után.