Inkább diáktársat, mint házinénit
Több nagyvárosban megállapítható az, ami Debrecenben történt: a hajdú-bihari megyeszékhely egyetemistákra, főiskolásokra alapozott lakáskínálatát és keresletét jelentősen módosították az utóbbi években végrehajtott kollégiumépítések és korszerűsítések. Korábban az albérletek népszerűbbek voltak a diákszállóknál, de a városban ma már olyan magas színvonalú kollégiumok vannak, amelyek vonzzák az egyetemistákat. A magántőkéből, úgynevezett PPP-beruházásban megépült, ezer személy elhelyezésére alkalmas Campus Hotelben egy egyágyas, légkondícionált szobáért 21 ezer forintot kell fizetni havonta, míg a háromágyas, konyhasarokkal ellátott apartmanok fejenként 12 ezer forintba kerülnek. Gönczi Zsuzsa, az intézmény vezérigazgatója elmondta: szolgáltatásaik színvonala jobb, mint a lakásoké.
Mit tehet az, akinek nem jut hely a "szuperkoleszban"? Debrecenben az egyetemekhez közeli albérletek a legdrágábbak: egy 3-4 szobás lakásért havonta 70 ezer-120 ezer forint közötti bérleti díjat kérnek - rezsi nélkül. (Ebben az esetben ez utóbbi tételre legalább 30-40 ezer forintot lehet még számolni.) Ha több diák társul egy ilyen lakásra, az akkor is jelentős kiadás a szülőknek. Igaz, az egyetemektől távolabbi panelek olcsóbbak: ilyen helyen egy kétszobás lakás díja - ez is rezsi nélküli összeg - egy főre 12 ezer-20 ezer forint között változik.
Mások az árak a baranyai megyeszékhelyen. A Pécsi Tudományegyetem (PTE) 35 ezer hallgatójából 19 ezren járnak nappali tagozatra, s az utóbbiak 80 százaléka - nem idevalósi lévén - kollégiumot igényel, vagy lakást keres a baranyai megyeszékhelyen. A diákszálló ára havi 8-11 ezer forint, de kollégiumba, csak a hallgatók negyede jut. A többiek albérletet keresnek. Pécsett bőséges a kínálat: egy másfél-kétszobás, szerényen bútorozott lakás bére - rezsi nélkül - havonta 30-40 ezer forint. Az a tapasztalat, hogy általában 3-4 egyetemista vesz ki egy albérletet.
Azok a szülők, akik jobb anyagi helyzetben vannak, befektetésben gondolkoznak. Pécsi ingatlanforgalmazó cégektől kapott információ szerint évente mintegy 60-80 PTE-re járó, nem pécsi diáknak lakást vesznek a szülei. Jelenleg 7-8 millió forintért már lehet lakótelepi otthont kapni a baranyai megyeszékhelyen. A szülők ilyen esetben úgy számolnak, hogy ez jó befektetés, mivel 4-5 év alatt egy pécsi lakás értéke akár 20-30 százalékkal is emelkedhet. Ráadásul abban a néhány évben, amíg a gyerek egyetemista, ingyen lakik. Ha úgy döntenek, hogy az egyik szobát kiadják, akkor az albérlő(k) pénze a rezsiköltségeket is fedezi.
Az árakon kívül olykor más szempontok is befolyásolhatják a lakáskeresést. Szegeden például általánosnak nevezhető tapasztalat, hogy diáklányok hamarabb juthatnak albérlethez, mint a fiúk. Amikor érintettekkel beszélgetve ennek okáról érdeklődtünk, azt a választ kaptuk: a fiútársaságoktól jobban tartanak a lakástulajdonosok. Ennél sokkal fontosabb - állították szegedi "gólyák" -, hogy a hallgatók egymással szívesebben laknak együtt, mint a házinénivel, ezért ha tehetik, összefognak, és közösen bérelnek főbérlő nélküli lakást. A kevésbé felszerelt, lelakottabb vagy a külvárosban elhelyezkedő ingatlanokat elsősorban magyar hallgatók veszik ki. Itt egy másfél szobás lakás ára átlagosan 40 ezer forint havonta - rezsi nélkül. A külföldi hallgatók arányának növekedésével ugyanakkor növekszik azoknak a felújított, jól felszerelt lakásoknak a száma, amelyeket kimondottan számukra kínálnak. A minőségbeli különbség az árakon is érződik: egy kétszobás, belvárosi lakásért - amelyben egyetlen diák él majd - havonta akár 70-110 ezer forintot is megkaphat a tulajdonosa, s ehhez jön még a rezsi.
Sándor Zsuzsanna, az egyik legismertebb szegedi ingatlanközvetítő cég vezetője úgy látja: a Szegeden tanuló hallgatók családjai megvételre elsősorban az olcsóbb, kisebb alapterületű lakásokat keresik, amelyeknek elviselhetőbbek a havi törlesztőrészletei, s majdan könnyebben eladhatnak. Tapasztalatai szerint a nyár végi kereslet hasonló a korábbi évekéhez, a legnépszerűbbek a 6-8 millió forint körüli áron megkapható, 50-60 négyzetméteres lakótelepi lakások.
Egy-egy városban sok minden befolyásolja a lakáskeresést. Szabó Lajos, a békéscsabai Luxor ingatlanközvetítő tulajdonosa szerint a békési megyeszékhelyen most azért nehezebb albérletet találniuk a diákoknak, mint a korábbi években, mert a városközpontban letelepedett, több száz embert foglalkoztató, s a munkatársainak létszámát folyamatosan növelő bankcenter nyomán nőtt a kereslet. Ma egy kétszobás belvárosi lakásért akár 50 ezer forintot is elkérnek Csabán.
Más a helyzet Szolnokon, ahol többféle kollégiumi elhelyezési forma közül választhatnak azok a főiskolai hallgatók, akik hozzájuthatnak a viszonylag kedvezményes szálláslehetőséghez. A Szolnoki Főiskola kollégiumának C épületét idén nyáron magántőke bevonásával újították fel: itt 12 ezer forintba kerül havonta egy hely egy kétágyas, zuhanyzós, internettel felszerelt szobában. A főiskola - ez egyedi megoldásnak tűnik - a belvárosi Pelikán szállóban is bérel egy emeletet a hallgatói számára, ahol fejenként 12 ezer forintba kerül egy kétágyas szoba. Akik albérletbe költöznek, a belvárosban egy-másfél szobás lakást havi 35-50 ezer forint - plusz rezsiért - vehetnek ki, míg a város széli Széchenyi lakótelepen akár már 25 ezer forintért is találni garzonlakásokat.
Egyetemisták átlagos lakbére
Forrás: Otthon Centrum
Város | Átlagos bérleti díj/m2/hó | 45 m2-es lakás leggyakoribb | Ft | bérleti díja/hó (rezsi nélkül!) Ft |
XI. kerület | 1350 | 60 000 | ||
VIII. kerület | 1200 | 54 000 | ||
IX. kerület | 1750 | 78 000 | ||
Budapest átlag | 1 250 | 56 000 | ||
Debrecen | 1050 | 47 000 | ||
Győr | 1100 | 50 000 | ||
Pécs | 1300 | 58 000 | ||
Szeged | 1150 | 51 000 | ||
Veszprém | 1175 | 53 000 |
Sikeresnek bizonyult a kalocsai Tomori Pál Főiskola pótfelvételije, mert a tavalyihoz képest növekedett a hallgatói létszám. Pedig az új felvételi rendszer miatt a nappali képzéseikre elsőre csupán alig néhány főt tudtak felvenni. A gazdasági főiskola a pótfelvételire ingyenes kollégiumi elhelyezéssel és jegyzetellátással csábította az elsőéves nappali tagozatos hallgatóit. Meszlényi Rózsa rektor azt mondta: tudomásul vették, hogy az állam kivonul a felsőoktatásból, ezért a költségtérítéses hallgatóknak egy speciális ösztöndíjrendszert dolgoztak ki. Arra a kérdésünkre, hogy ehhez milyen forrás áll rendelkezésükre, azt a választ kaptuk: a szociális költségeiket a külföldi, főként nigériai és bangladesi hallgatók ösztöndíjából fedezik. Mint megtudtuk, Kalocsán minden elsős hallgatónak tudtak kollégiumi elhelyezést biztosítani.