A másodfokú, jogerős ítéletet a tanács elnöke hirdette ki szerdán Budapesten. Somogyi Gábor elmondta: a közügyektől való eltiltást mellőzi a Fővárosi Bíróság. A tanácselnök az ítéletet indokolva kifejtette: a vádlott alkotmányos jogával élt, amikor 2006 szeptember 19-éről 20-ára virradóra részt vett a Köztársaság téri tüntetésen, ugyanakkor köztörvényes bűncselekményt követett el. A vádlott cselekményét nem lehet kiragadni a körülmények közül. A másodfokú, jogerős ítéletet a tanács elnöke hirdette ki szerdán Budapesten. Somogyi Gábor elmondta: a közügyektől való eltiltást mellőzi a Fővárosi Bíróság.

A tanácselnök az ítéletet indokolva kifejtette: a vádlott alkotmányos jogával élt, amikor 2006. szeptember 19-éről 20-ára virradóra részt vett a Köztársaság téri tüntetésen, ugyanakkor köztörvényes bűncselekményt követett el. A vádlott cselekményét nem lehet kiragadni a körülmények közül - fűzte hozzá.

Somogyi Gábor szerint az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg a garázdaság bűntettét és a rongálás vétségét, de pontatlanul határozta meg az okozott kár mértékét. Az elsőfokú bíróság egyébként egy év és két hónap börtönbüntetésre ítélte a a vádlottat és három évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától.

A Fővárosi Bíróság enyhítő körülményként értékelte a bűncselekmény alkalomszerűségét, a vádlott büntetlen előéletét, feltáró jellegű és teljes beismerő vallomását, továbbá figyelembe vette azt is, hogy a vádlott megbánásának jeléül az okozott kár megtérítésére letétben pénzt helyezett el az ügyvédjénél - hangsúlyozta a tanács elnöke.

Gaudi Nagy Tamás, a vádlott ügyvédje azt indítványozta, hogy a rongálás vétsége miatt kiszabott szabadságvesztést egy évnél rövidebbre redukálja a Fővárosi Bíróság, a büntetés végrehajtását pedig két év próbaidőre függessze fel. Az ügyvéd perbeszédében sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság súlyosabb börtönbüntetést állapított meg, mint amennyi valójában a bűncselekményért kiszabható lenne, a büntetés kiszabását pedig egy tanú nyilatkozatára alapozta.

A védelem szerint az elsőfokú ítélet prekoncepción alapul, így nem is a konkrét cselekményekért vonták felelősségre a vádlottat, akit randalírozónak tekintettek. Gaudi Nagy Tamás úgy látja, hogy tavaly ősszel a miniszterelnök beszéde morális pánikot idézett elő, a rendvédelmi szervek fellépése pedig kétségbeesést váltott ki az emberekben, ami csak fokozta a pánikot.

Enyhítő körülményként a módosult tudatállapotot, az alkalomszerű, vagyis nem életvitelszerű bűnelkövetést, az okozott kár megtérítését, a beismerés, a megbánás tényét, valamint a vádlott közérdekű munkáját említette a védőügyvéd. A vádlott károkozásra irányuló szándéka nem állapítható meg. Az ügyész az elsőfokú ítéletet megalapozottnak tartotta, és annak helybenhagyását indítványozta. Mint mondta, az elsőfokú bíróság minden bizonyítékot összegyűjtött, helyes következtetéseket vont le, a kiszabott büntetés nemét és mértékét pedig helytállóan állapította meg. Vagyon elleni bűncselekmény nem lehet politikai tiltakozás legitim eszköze.(MTI)