Az eljárást egy massachusettsi technológiai cég dolgozta ki, az amerikai pénzverdétől kapott megbízás értéke 46 millió dollárt tesz ki. A 2008 végén forgalomba kerülő új százdollároson is az USA egyik alapítója, Benjamin Franklin arcmása lesz, ám a rajzolatnak még csak egyharmada van kész. A biztonsági megoldások egy részét kifejezetten lakosságbarátnak szánják, hogy ne csak a szakértő tudja megkülönböztetni a valódi pénzt a hamisítványtól.

A pénzverde igazgatója, Larry Felix, az AP hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, hogy korábban hat évtizeden keresztül nem változtak az amerikai bankjegyek, a kincstár alkalmazásában álló művészek három nemzedéke nőtt úgy fel, hogy egyetlen rajzukat sem látták viszont a pénztáraknál. A 90-es évek óta azonban felgyorsultak az események. Elsőként éppen a százdollárosokat cserélték le - a világban forgalomban lévő 776 milliárd dollár több mint kétharmada ebben a címletben készült.

A pénzhamisítást állami szinten űző Észak-Koreán kívül Kelet-Európában és Latin-Amerikában is ipari mennyiségben gyártják a hamis amerikai bankjegyeket. Az egyik legnehezebben leleplezhető eljárás során kifakított ötdollárosokra nyomják a százdollárosokat - a két címlet papírján több egyforma vízjegy van. A legkorszerűbb technológia alkalmazása mellett is hét-tíz évenként le kell cserélni az új bankókat. Továbbra is függőben van az amerikai vakok szövetségének a szövetségi állam ellen indított, az eltérő nagyságú pénzjegyek bevezetésére irányuló pere. A kormány fellebbezett a vakok igényének helyt adó bírói döntés ellen.