Orosz rakéták - félreértés?

Mégsem azt mondta Szurikov, hogy Moszkva visszavinné atomfegyvereinek egy részét Fehéroroszországba. Korábban a minszki orosz nagykövetet úgy idézték, hogy szerinte ez lenne a legkézenfekvőbb orosz válasz a Cseh- és Lengyelországba telepítendő amerikai rakétavédelmi rendszerre.

Oroszországnak nincs semmiféle olyan terve, hogy atomfegyvereket telepítsen Fehéroroszország területére - jelentette ki Alekszandr Szurikov, Oroszország minszki nagykövete.
   
Az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökségnek kedden adott nyilatkozatában a nagykövet hangsúlyozta, hogy teljes mértékben félreértelmezték az orosz-fehérorosz katonai együttműködésről előzőleg kifejtett álláspontját, mi több, egyes tömegtájékoztatási eszközök olyan kijelentéseket idéznek tőle, amelyek el sem hangzottak.
   
Az Interfax orosz hírügynökség jelentése szerint Szurikov azt mondta, hogy Oroszország kész katonai objektumokat telepíteni Fehéroroszországba, egészen a nukleáris fegyverekig. A Kommerszant című gazdasági-politikai napilap úgy vélte, a nagykövet megnyilvánulásával Moszkva nyilvánosságra hozta az amerikai rakétavédelmi rakétarendszer elemeinek tervezett közép-európai telepítésére adandó aszimmetrikus válasz legújabb verzióját - jelentette szerdán hajnalban az MTI.

Moszkvai tudósítónk, Nyilas Gergely emlékeztetett:  a Szovjetunió felbomlása után Moszkva Fehéroroszországból - Ukrajnához hasonlóan - 1995-re vonta ki atomrakétáit. A bejelentés szerint a támadó fegyverek csökkentéséről szóló 1991-es szovjet-amerikai szerződést Moszkva nem hosszabbítaná meg 2009-ben.

Bár a nyilatkozat csak a nagykövet nevéhez fűződik, összhangban van Szergej Ivanov első miniszterelnök-helyettes - és a 2008-as elnökválasztások lehetséges favoritja - júliusi kijelentésével, amely szerint Oroszország rakétáinak átcsoportosítását fontolgatja európai területén, amennyiben az amerikai terv megvalósul.

Igaz, annak, hogy a rakéták Fehéroroszországba jussanak, feltétele, hogy Minszk aláírja a tavaly már megfogalmazott orosz-fehérorosz szerződést az egységes légvédelmi rendszer létrehozásáról. Figyelembe véve azonban, hogy a papíron létező orosz-fehérorosz szövetségi állam létrehozása tíz éve egy helyben topog, nem biztos, hogy a fehérorosz elnök siet a hozzájárulásával.

A szignóra Alekszandr Lukasenko valószínűleg "árukapcsolással" hajlandó: cserébe az idén 46-ról száz dollárra emelt földgázárból adódó többletkiadás ellensúlyozását várja. (Moszkva nemrég a gázszállítás leállítását helyezte kilátásba, ám Minszk az utolsó pillanatban kifizette az első fél évben felhalmozódott tartozását a Gazpromnak.)

Lukasenko döntése mellett persze kérdés az is, vállalná-e Moszkva az átcsoportosításból adódó konfliktust az EU-val és Washingtonnal. Egyelőre úgy tűnik, a nagyköveti felvetés része az Egyesült Államokkal folyó alkudozásnak a rakételhárító rendszer amerikai telepítéséről, és érvként szolgálhat arra, hogy az USA fogadja el Moszkva alternatív javaslatát.

Vlagyimir Putyin orosz elnök az amerikai terv helyett az azerbajdzsáni Gabalában a Moszkva által 2012-ig bérelt radarállomás közös használata javasolja. Bár az Egyesült Államok kitart a közép-európai telepítés mellett, a héten tárgyal Bakuban azeri és orosz szakértőkkel az együttműködésről.

Tocska-M, orosz rövid hatótávolságú, nukleáris robbanófejjel is felszerelhető ballisztikus rakéta
Tocska-M, orosz rövid hatótávolságú, nukleáris robbanófejjel is felszerelhető ballisztikus rakéta
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.