Terjedelmes cikkében a lap a legfőbb ügyészt idézve mindenekelőtt megírta, hogy Jurij Csajka jelentést tett Vlagyimir Putyin elnöknek reggel, s személyesen az államfő mondta, hogy a Politkovszkaja meggyilkolásáról szóló információkat mielőbb a nyilvánosság elé kell tárni.

Az Izvesztyija úgy véli: Jurij Csajka az elmondottakkal a lap által nyomban a gyilkosság után felvetett verziót támasztotta alá, amely szerint Politkovszkaja megölését nem más, mint Borisz Berezovszkij rendelte meg. Az ügyész nevet ugyan nem említett, de célzásai leginkább Berezovszkijra vonatkoztathatók, például az, hogy Politkovszkaja személyesen is találkozott gyilkosai megbízójával - vélekedik a lap.

Rámutatott: Berezovszkijnak folyamatosan bizonygatnia kell politikai menekült státusának indokoltságát, s a kérdés éppen tavaly nyáron-ősszel újra felmerült. A gyilkosság elérte hatását: a nyugati sajtóban oroszellenes kampány kezdődött, s az államok magyarázatot követeltek Moszkvától - írta a Gazprom médiabirodalmához tartozó Izvesztyija, s gyanújának adott hangot, hogy több más hasonló provokáció mögött is Berezovszkij áll. A Litvinyenko-gyilkosság ügyében a brit szervek által gyanúsított Andrej Lugovojt idézve a lap azt írta, hogy az illető szerint Berezovszkij a füle hallatára célzott egy további újságírónő életének kioltására, s a végrehajtást csak a Litvinyenko-ügy zavarta meg.

A gyilkosság további részleteit illetően a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) által hétfőn megnevezett Pavel Rjaguzov alezredes mellett az Izvesztyija nyomára jutott még három őrizetbe vettnek: három, ugyancsak csecsen származású, nyolc éve Moszkvában élő testvérről van szó. Egyikük egyetemista, a másik fiatal jogász, s a legidősebb is munkában áll. Ügyvédjük nevüket nem mondta meg, de a lap riporterének állította, hogy egyikük sem vesz részt semmiféle csoportosulásban. A lap munkatársai kiderítették egy további őrizetes nevét is: az illető szintén csecsen származású, feleségével és három gyermekével tíz éve él Moszkvában, és az utóbbi években a Milan konszernnél dolgozott, amelynek tulajdonosa az ugyancsak csecsen és ugyancsak ismert Malik Szajdulajev. A konszern alapvetően lottóval és játékbiznisszel foglalkozik, de vannak kutató- és termelő intézetei, egy építéstechnológiával foglalkozó részvénytársasága, egy tudományos-technikai vállalkozása, továbbá egy étterme és egy szépségszalonja. Egy időre maga Szajdulajev is a gyanúsítottak listájára került, de aztán tisztázódott, hogy ehhez az ügyhöz nincs köze.

Tekintettel arra, hogy a Politkovszkaja-ügyben csecseneket is őrizetbe vettek, s e népcsoportnak számos korábbi oroszországi merénylethez köze volt, a lap telefonon utolérte a jordániai látogatáson tartózkodó Ramzan Kadirov csecsen elnököt, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a bűnözésnek nincs nemzetisége, és a bűnösöket meg kell büntetni függetlenül attól, hogy hol születtek. A lap szerint világos, hogy az őrizetbe vettek egyikének sincs köze Csecsenföldhöz abban az értelemben, hogy onnan származna a gyilkosság ötlete vagy megszervezése, viszont egyáltalán nem kizárt, hogy útjukat valamikor keresztezte Berezovszkij.

Az Izvesztyija internetes felmérése szerint a több mint 2000 válaszadó közül 57 százalék vélekedett úgy, hogy Politkovszkaját azért ölték meg, hogy a bűncselekményt a hatalom nyakába varrják, 32 százalék szerint valamely tényfeltáró írásának szereplői álltak bosszút rajta, s 11 százalék szerint azért ölték meg, mert bírálta a rezsimet.

(MTI)

Borisz Berezovszkij