A világ legnagyobb hitelminősítőjének elemzése szerint még mindig nem világos, hogy ez a befektetői túlreagálás milyen mértékű lesz. A történelmi tapasztalatok azt sugallják:
a hitelpiacok meglehetősen gyorsan normalizálódnak, de ez így is hónapokat vehet igénybe. Az S & P-elemzés szerint az ilyen hitelpiaci megroppanások 5-10 évente bekövetkeznek; a legutóbbi példák közé tartozik az ázsiai válság 1997-ben vagy az internetes tőzsdei buborék kipukkadása 2000-2001-ben. A mostani jelenség sajátossága, hogy a korábbiaknál szélesebb bázisú.

Egy másik nagy nemzetközi hitelminősítő, a Moody's Investors Service meglehetősen derűlátó minapi londoni összefoglalójában az állt, hogy az eddigi időszak "körültekintés nélküli tőkeözöne" és a hitelpiaci összeroppanás között elég széles mezsgye húzódik: a jelenlegi folyamatot "normalizálódásnak hívják".

A Standard & Poor's szerint a legnagyobb mértékű befektetői kivonulást az értékpapír-fedezett jelzálog-követelések piaca szenvedte el, a kockázatkerülés azonban jócskán túlterjedt ezen a szektoron. Még néhány hónappal ezelőtt is a vállalatok akadálytalanul jutottak refinanszírozási forrásokhoz a tőkepiacokon, ez azonban mára teljesen megváltozott, és az amerikai vállalati szféra újadósság-kibocsátása a mélybe zuhant.

A piaci fagyhullámot mind a befektetési ajánlású, mind a magas hozamú kibocsátói kör megérezte, de az S & P által besorolással ellátott spekulatív cégadósi kategória kibocsátásai gyakorlatilag befagytak, áll az elemzésben.

A hitelminősítő által közölt táblázat szerint a magas hozamú - vagyis "BBB mínusz" alatti, nem befektetői - osztályzati sávba sorolt amerikai vállalati kategória még májusban is 57 új adósságlevél-kibocsátással jelent meg a piacon, 27 milliárd dollár névértéken; abban a hónapban a spekulatív osztályzatú vállalati kötvénycsoport átlagos hozamfelára az irányadó amerikai kincstárjegy felett 2,8 százalékpont volt.

Júliusban már csak négy új befektetői sáv alatti vállalati hitelkötvény jelent meg a piacon összesen egymilliárd dollár értékben, miközben az átlagos kockázati felár 3,4 százalékpontra nőtt. Augusztus első felében pedig egy kötvény se jelent meg ebben a szegmensben, miközben a hozamprémium 4,1 bázispontra emelkedett.

A cég szerint a drágábbá és nehezebbé váló tőkepiaci finanszírozás a vállalati szektorban elsősorban a közepes és a kisvállalatokat érinti. Mindemellett a lakásvásárlók is megérzik a szigorodást, ahogy a jelzálogkölcsönzők emelik a kamatot és feszesebbre húzzák az eddigi laza kihelyezési szabályokat. (MTI)