Két héttel az amerikai politikai szezon beindulása előtt lemondott George W. Bush kormányának egyik kulcsfigurája, Alberto Gonzales.

Az igazságügyi miniszter hónapok óta a támadások kereszttüzében állt, mert kiderült, hogy közreműködött államügyészek politikai okokból történt eltávolításába, ráadásul nem mondott igazat, amikor a törvényhozási meghallgatásokon erről faggatták.

Helyzetét már jó ideje tarthatatlannak vélték, főként, hogy a republikánusok egyre többen nyilvánították szavahihetetlennek. Gonzales azonban az óriási nyomás ellenére kitartott – részben alighanem azért, mert a Fehér Ház nem tudta megoldani az utódlását.

Bush a várakozás szerint Michael Chertoff eddigi belbiztonsági minisztert jelöli a helyére. A kormány eddigi tagját a Szenátus nehezebben fogja tudni elutasítani, ráadásul a nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva meg tudja tagadni a választ a kényes kérdések egy részére.

A jelölési procedúra így is vesszőfutásra fog emlékeztetni: Chertoffon számon fogják kérni elődje sajátos jogi felfogását, miszerint bármit is tesz, mindig az elnöknek van igaza. Az 52 esztendős Gonzales keményen dolgozó, mexikói származású, nyolcgyermekes családból került egyetemre – jogi tanulmányait a Harvardon végezte. Texasban dolgozott egy a Haliburtonnal és az Enronnal kapcsolatban álló, befolyásos ügyvédi irodánál, s szakmai karrierje érdekében nemet mondott, amikor az idősebb Bush elnök 1990-ben a kormányzati apparátusba hívta.

 Öt évvel később azonban elfogadta a texasi kormányzó, George W Bush hasonló ajánlatát, és ettől kezdve minden texasi és washingtoni tisztségben rendíthetetlen lojalitással állt a feltörekvő politikus mögött. A Fehér Ház jogi főtanácsadójaként törvényesnek nyilvánította az elnöki jogkör jelentős kiterjesztését, például az energiacégekkel folytatott konzultációk titkosítását.

A 2001 szeptember terrortámadások után jóváhagyta a titkos lehallgatási programot, az elfogott terroristák titkos börtönökben való fogva tartását és brutális módszerekkel történő vallatását, a guantánamói fogolytábor létesítését, és az elfogottaknak a hadifoglyok státusát szabályozó genfi konvenció hatálya alóli kivonását.

Szemtanúk szerint megpróbált nyomást gyakorolni a súlyos állapotban kórházban fekvő John Ashcroft igazságügyi miniszterre, akinek jogi aggályai voltak a titkos lehallgatási programmal kapcsolatban. Ashcroft azonban megtagadta az aláírást, a botrány kitörését követően Gonzales félrevezető nyilatkozatokat tett a türténtekről. Bush 2005-ben nevezte ki igazságügyi miniszternek. Egyik első dolga volt a körzeti ügyészek megrendszabályozása: a menesztettek egy része egyértelmű politikai nyomás áldozata lett.

Vagy azért vesztette el állását, mert nyomozott republikánus politikusok után, vagy azért, mert nem lépett fel elég keményen a demokratákkal szemben.

A meghallgatásokon annyiszor mondta, hogy nem emlékszik a részletekre, hogy az amerikai humoristák hetekig ebből vették a poénjaikat. Gonzales, bár korábban nem számított szélsőségesen jobboldalinak, szinte minden fontos kérdésben a Cheney alelnök és Rumsfeld volt védelmi miniszter által vezetett neokonzervatív erők szövetségese volt.

Távozása tovább gyengíti a belpolitikai értelemben már amúgy is „béna kacsának” számító George W. Bush pozícióit. A CNN televízió elemzőit meglepte a miniszter lemondásának híre, mert - mint mondták - ez a lépés inkább hónapokkal ezelőtt, a szövetségi ügyészek leváltása körüli botrány kipattanásakor lett volna várható.

Gonzales magyarázza a bizonyítványt