Gumitan
Bölcs ellenzék értékelni tudná a kormány passzivitását a korona ügyében. A mostani ellenzéknek ez kevés. Azonosulást vagy némaságot követel azoktól, akikre annak idején ráerőltette az akaratát.
A koronához fűzött elméletek ezeréves folyama, a Szent Korona-tan roppant "fejlődőképes". Mondhatnánk, gumitan. Egykoron az Isten kegyelméből uralkodó király jogainak összességét fejezte ki, a patrimoniális alapú, személyes királyság modelljét szolgálta, aztán ahogy a magánjogias királyság közjogiassá vált, az állami főhatalom jelképévé lett, befogadta a rendek hatalmát és ellenállási jogát; Werbőczi átértelmezésében már minden nemes a Szent Korona tagjává vált; a Habsburgok is rá hivatkoztak meg azok is, akik ellenük harcoltak az ország függetlenségéért; a reformkorban befogadták a Szent Korona, azaz a nemzet testébe az ország túlnyomó, nem nemes többségét; a kiegyezés után a korona elsősorban a király és a nemzet közötti hatalommegosztást szimbolizálta, később kifejezte a különleges államalkotó képességekkel rendelkező magyar népfaj felsőbbrendűségét, Trianon után alátámasztotta a Szent Korona alá tartozó területek egységére hivatkozó revíziós igényeket... Manapság meg már egy magántulajdon-ellenes, Nyugat-ellenes, a modern gazdasággal szembeállított, antikapitalista öko-identitásprogramot is le lehet vezetni belőle (ld. Vass Csaba interjúját a Magyar Nemzet pénteki számában). Szinte bármit. Csak a jövőt és a polgári demokratikus köztársaságot nem.
Akik a Szent Korona-tanra hivatkoznak, különböznek abban, hogy melyik értelmezés fontos és autentikus a számukra. De megegyeznek abban, hogy a jövőképük: múltkép. Annak a múltnak a képe, amelyben az állam lakossága valamely állameszme szolgálatában állott. A Szent Korona bármilyen értelmezésben - állameszme, amelyet osztani és szolgálni kell. Az állameszme szolgálatának eszméje pedig szemben áll a szolgáló állam eszméjével, amelyre a köztársasági fölfogás épül. Az állam nem arra való, hogy valamilyen eszmét, hivatást megtestesítsen, hanem arra, hogy a legkülönbözőbb módon és vágyakkal élő és a legkülönbözőbb eszmékben hívő polgárok a közös ügyeiket közösen intézhessék a keretei között.
A Szent Korona maradhat, ahol van, de az eszméjének múzeumban a helye.