Gumitan

Egy állam egységét nem fejezheti ki olyan szimbólum, amely az állam polgárait megosztja. Erről a triviális igazságról az Orbán- Torgyán-kormány nem vett tudomást, és az országgyűlési többség birtokában áterőszakolta a koronatörvényt s beerőltette a Parlamentbe a koronát. Öt éve azoké a többség, akik ezzel nem értettek egyet. Megváltoztathatták volna a törvényt, visszavihették volna a múzeumba a koronát, de nem tették. A miniszterelnök Angela Merkelnek azt mondta, hogy a korona most már ott marad, ahol van, noha ő ezzel mélyen nem ért egyet. A kormánypártok soha nem adták jelét, hogy a koronával kapcsolatban a véleményük megváltozott volna, és annak sem, hogy az álláspontjukat a többség birtokában ugyanúgy keresztül kívánnák verni, ahogy a jelenlegi ellenzék tette. Ha az ellenzék most mégis úgy tud tenni, mintha valami újat és fölháborítót hallott volna, az azért van, mert teljességgel idegen tőle az a gondolat, hogy nem helyes mindent megváltoztatni, amit nem tartunk helyesnek. Hogy a megosztó és szimbolikus viták közül érdemes kikerülni azokat, amelyek komolyabb gyakorlati következmények nélkül kikerülhetők.

Bölcs ellenzék értékelni tudná a kormány passzivitását a korona ügyében. A mostani ellenzéknek ez kevés. Azonosulást vagy némaságot követel azoktól, akikre annak idején ráerőltette az akaratát.

A koronához fűzött elméletek ezeréves folyama, a Szent Korona-tan roppant "fejlődőképes". Mondhatnánk, gumitan. Egykoron az Isten kegyelméből uralkodó király jogainak összességét fejezte ki, a patrimoniális alapú, személyes királyság modelljét szolgálta, aztán ahogy a magánjogias királyság közjogiassá vált, az állami főhatalom jelképévé lett, befogadta a rendek hatalmát és ellenállási jogát; Werbőczi átértelmezésében már minden nemes a Szent Korona tagjává vált; a Habsburgok is rá hivatkoztak meg azok is, akik ellenük harcoltak az ország függetlenségéért; a reformkorban befogadták a Szent Korona, azaz a nemzet testébe az ország túlnyomó, nem nemes többségét; a kiegyezés után a korona elsősorban a király és a nemzet közötti hatalommegosztást szimbolizálta, később kifejezte a különleges államalkotó képességekkel rendelkező magyar népfaj felsőbbrendűségét, Trianon után alátámasztotta a Szent Korona alá tartozó területek egységére hivatkozó revíziós igényeket... Manapság meg már egy magántulajdon-ellenes, Nyugat-ellenes, a modern gazdasággal szembeállított, antikapitalista öko-identitásprogramot is le lehet vezetni belőle (ld. Vass Csaba interjúját a Magyar Nemzet pénteki számában). Szinte bármit. Csak a jövőt és a polgári demokratikus köztársaságot nem.

Akik a Szent Korona-tanra hivatkoznak, különböznek abban, hogy melyik értelmezés fontos és autentikus a számukra. De megegyeznek abban, hogy a jövőképük: múltkép. Annak a múltnak a képe, amelyben az állam lakossága valamely állameszme szolgálatában állott. A Szent Korona bármilyen értelmezésben - állameszme, amelyet osztani és szolgálni kell. Az állameszme szolgálatának eszméje pedig szemben áll a szolgáló állam eszméjével, amelyre a köztársasági fölfogás épül. Az állam nem arra való, hogy valamilyen eszmét, hivatást megtestesítsen, hanem arra, hogy a legkülönbözőbb módon és vágyakkal élő és a legkülönbözőbb eszmékben hívő polgárok a közös ügyeiket közösen intézhessék a keretei között.

A Szent Korona maradhat, ahol van, de az eszméjének múzeumban a helye.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.