Ne csak a vegyész értse

allergia fogyasztóvédelem ipari szennyezés vegyipar élelmiszeripar

2600 mesterséges aroma és háromszáz adalékanyag között akar rendet vágni az Európai Unió. Az is megtudhatja, mit vett le az áruház polcáról, aki élelmiszer-allergiás, nem bízik a génkezelt áruban, netán nem bízik semmiben.

Vegyen húsz gramm emulgeáló szert (E 440), tegyen hozzá ugyanennyi természetes mézgát (E 410). Keverje össze, majd öntse nyakon egy kanálka ízfokozó glutamáttal (E 629). Kész a vacsorája, jó étvágyat!

Brüsszel nem éppen a kezdő csoportba tartozik az élelmiszer-összetevők szabályozásában. A gondot éppen a tucatnyi uniós jogszabály, a rendkívül bonyolult ügymenet okozza - ezt akarják most némileg egyszerűsíteni. Nem sokkal vagyunk a nem olyan régen kitört "vodkaháború" után, amelyben a döntéshozók az erős nedű összetevőin különböztek össze. A kompromisszum kidolgozásával megbízott Horst Schnellhardt német európai parlamenti képviselő azt javasolta: akkor kerülhessen vodka felirat a címkére, ha az ital gabonából, burgonyából vagy melaszból készült, azaz ne kelljen külön feltüntetni, ha cukornád vagy cukorrépa lenne az alapanyag. Egyéb összetevők esetén pedig a következő felirattal kell ellátni: "Vodka a következő összetevőkből: (felsorolás)." Ez utóbbiakat pedig a "vodka" szó betűinek kétharmadát elérő betűkkel kell jelezni.

Az Európai Parlamentben a minap elfogadott jelentések értelmében az engedélyezett összetevők listáját - immár nem kizárólag a vodka esetében - Brüsszel kezelné, a kockázatfelmérés pedig a pármai székhelyű Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) feladata lesz. Az új rendszer legkésőbb 2009-től működhetne. A listára való feljuttatás kérelmezőinek tudományos adatait öt éven át védenék, hogy ne romoljanak a versenypozícióik. Az engedélyezés feltétele: az adalékanyag ne legyen káros az egészségre, ne vezesse félre a fogyasztót, továbbá szükséges legyen az alkalmazása a gyártási folyamatban.

Betiltaná az Európai Parlament az adalékanyagok használatát a friss élelmiszereknél, és a bébiételeket sem lehetne édesítőkkel, színezékekkel "feljavítani". Ízfokozókat csak és kizárólag akkor lehetne alkalmazni, ha a kívánt hatás természetes fűszerekkel nem érhető el. Az aroma akkor kapna "természetes" megjelölést, ha összetevőinek legalább 95 százaléka ilyen eredetű.

A döntéshozók félnek továbbá a (parányi anyagokkal operáló) nanotechnológia egészségi kockázataitól, és előírják a génkezelt élelmiszer-tartalom egyértelmű feltüntetését is. - Sok emberben élnek fenntartások az élelmiszerek adalékanyagaival, az úgynevezett E számokkal kapcsolatban. Ennek oka részint az ismeretek hiánya, részint a sok botrány és visszaélés - nyilatkozta Hegyi Gyula, az EP környezetvédelmi bizottságának szocialista tagja. A strasbourgi vitához benyújtott írásos hozzászólásában kiemelte: a parlamenti szavazás az engedélyezési rendszer átláthatóságát próbálta erősíteni, és azt, hogy a fogyasztót ne lehessen megtéveszteni. - Korlátozni kívánjuk például az olyan anyagokat is, amelyektől frissebbnek látszanak az áruk - tette hozzá.

Íme az E számok felosztása: 100-199 (színezékek), 200-299 (tartósítószerek), 300-399 (antioxidánsok, savanyúságot szabályozó anyagok), 400-499 (sűrítőanyagok, stabilizátorok, emulgeálószerek), 500-599 (savanyúságot szabályozó anyagok, csomósodást gátló anyagok), 600-699 (ízfokozók), 900-999 (egyéb), 1100-1599 (kiegészítő vegyületek).

Ízesebb, sűrűbb, színesebb: mit rejtenek az E számok?

Dodecil-gallát, tragantmézga, eritrozin, nátrium-o-fenil-fenolát... Ijesztő és megnyugtató az E számok hosszú listája. Nem jó ugyan látni, mennyi (gyakran egzotikus nevű) adalékot tömködhetnek az élelmiszerekbe - ám az már biztatóbb, hogy felhasználni csak az engedélyezett anyagokat lehet. És nem is akárhogy: több EU-irányelv igyekszik kordában tartani a csodaszerekkel való bűvészkedést.

Nem nehéz megérteni a gyártókat sem, amelyek azt szeretnék, hogy a polcokon minél színesebb-tartósabb ennivalók mosolyogjanak. Márpedig a több száz vegyülettel szinte bármit el lehet érni, elég ránézni a fő kategóriákra: sűrítőanyagok, ízfokozók, térfogatnövelő szerek, habzásgátlók, lisztkezelő szerek - és így tovább.

Némi vigaszt az nyújthat, hogy az EU-játékszabályok szerint adalékanyagot csak akkor lehet használni, ha "bizonyítható technológiai szükséglet áll fenn, és a cél nem érhető el más, gazdaságilag és technológiailag megvalósítható eszközökkel". Sőt, bizonyítani kell, hogy a felhasználás "a fogyasztó számára előnyt jelent". Talán ennél is fontosabb, hogy az unió megköveteli az összes élelmiszer-adalékanyag folyamatos megfigyelését, és - az új tudományos ismeretek fényében - ezek újraértékelését.

Sokan emlékeznek az egyik legelterjedtebb édesítőszer, az aszpartám körüli pánikra: a bolognai Ramazzini Alapítvány patkányokon végzett kísérletek alapján állította, hogy a szer rákkeltő. Az eredményeket az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) is átvizsgálta, és végül tudományos állásfoglalásban sietett megnyugtatni a közvéleményt. E szerint a rákkeltő hatás nem bizonyítható, és az eddigi kutatások még a megengedhető napi bevitel csökkentését sem indokolják (ez negyven mg/testtömeg kg, vagyis egy hatvankilós embernél 2400 mg, azaz napi százharmincnál is több édesítőtabletta).

Komolyan veszi az EFSA az engedélyezett adalékanyagok felülvizsgálatát is, az idén például a színezékek újraértékelése van soron. Nem véletlenül: ezek voltak az első, sokszor még a 70-es, 80-as években jóváhagyott adalékok. Azóta jó néhány tanulmány napvilágot látott, és ezek figyelembevételével hozzák meg az új "ítéleteket".

A bábeli zűrzavar kiküszöbölése és a fogyasztók egyértelműbb tájékoztatása: e kettős célt szolgálta az E-számok rendszerének kidolgozása, amelybe az Európai Közösség már az 1960-as években belevágott. A számozást Európán kívül is alkalmazzák, bár ritkán látni a csomagolásokon. (P. B.)

Végy egy csipet tragantmézgát

Orbán minden botrányt megbocsát, amíg Rogán ilyen szépen szolgál

Pezsgőt hozott egy sommelier, a pincérek töltögették a poharakat, lecsúszott egy-két pálinka, és voltak kolbászfalatok is vasárnap este a Bálnában. A „főnök", Orbán Viktor mindenkinek megköszönte a kvótanépszavazás kampányában tett erőfeszítéseit, majd magabiztosan, mosolyogva azt mondta, ezzel az eredménnyel egy parlamenti választáson a Fidesz újra kétharmados többséget szerzett volna, és ez sikerülhet 2018-ban is. Az érvénytelen népszavazás volt a főpróba.

Jobbik: kormányprogramot ír, aki visszaküldi a kérdőíveket

A Jobbik elnökének közlése szerint lezárult a pártja által meghirdetett "valódi nemzeti konzultáció" első szakasza. "Jól választottuk ki a témákat, az egészségügy, az oktatás és a korrupció területét" - mondta Vona Gábor pénteken Gyöngyösön, a sorozatot záró lakossági fórumát megelőző sajtótájékoztatón.