Az ausztriai muzulmánoknak égetően szükségük lenne új mecsetekre, de sem elegendő pénz, sem a kellő politikai támogatás nincs meg hozzá - közölte a Die Presse hétvégi számában Anas Schakfeh, az Iszlám Vallási Közösség elnöke. Az országban két, klasszikus értelemben vett - kupolával és minarettel ellátott - mecset létezik, Bécsben és a tiroli Telfsben, miközben a muzulmán vallásúak száma 400 ezerre növekedett. Az iszlám imaházak száma hozzávetőleg kétszázra tehető. Bécsben körülbelül 150 ezer muzulmán él. A Die Presse összehasonlításul megemlítette, hogy az ország 5,9 millió katolikusának hozzávetőleg 8000 templom áll rendelkezésére.
"Itt az ideje, hogy egy második mecset épüljön Bécsben. Mint ahogy elkerülhetetlen az is, hogy végre nyílt és őszinte párbeszédet nyissunk a muzulmánok jelenlétéről" - idéz egy muszlim vezetőt az osztrák lap. Az utóbbi megjegyzés arra irányult, hogy a helyi lakosság a minaretek feltűnése ellen tiltakozik a leghevesebben.
Jörg Haider, a bevándorlás-ellenességéről ismert karintiai tartományi elnök rendelkezést készül kibocsátani, amelyben megtiltaná mecsetek vagy minaretek építését a dél-ausztriai tartomány egész területén.
Ausztriában - egész Nyugat-Európában egyedül - már 1874-ben törvényes vallásként ismerték el az iszlámot, és ezt a közjogi státust az 1912-es "iszlámtörvény" megerősítette: ebből következően a muzulmánok ugyanolyan jogokkal rendelkeznek, mint a katolikusok vagy a protestánsok. Az iszlám a harmadik legnagyobb vallás az alpesi országban.
Egy felmérés szerint az osztrákok negyven százaléka "maradinak vagy veszélyesnek" tartja az iszlámot, és csupán egynegyedük lát benne pozitívumot. Anas Schakfeh elismerte, hogy valóban vannak a fiatal, másodgenerációs muzulmánok között olyanok, akik "radikálisan gondolkodnak", de szerinte a számuk kevés, és valamennyien ismertek az alkotmányvédő hivatal előtt. (MTI)