- Nem gondolja, hogy a helyi választások (melyekről egyelőre nem tudni, mikor lesznek), és az a négy hónapos "szünet", ami a további tárgyalásokra ad lehetőséget, amíg a trojka (USA? EU? Oroszország) felméri a helyzetet és jelentést készít Ban Ki-Mun, ENSZ főtitkárának, ez az idő az albán szélsőségesek kezére játszik?
- Négy hónap nem elég a kompromisszumra, nem tudom az albánoknak mennyi időre van szükségük, hogy meggondolják magukat. A nemzetközi közösségnek meg kell értetniük az albánokkal, hogy nem fognak elveszíteni semmi olyant, amit már megszereztek, jelesül: függetlenséget (!), és békésen kell harcolniuk ennek kiterjesztéséért.
Szerbiával kell tárgyalniuk a státuszról, az albánok részéről tévhit az, hogy elég csak Washingtonnal és Brüsszellel beszélni. Szerbiában az a tévedés él, hogy nem beszélhetnek a koszovói albánokkal. Téveszme az is, amely a nemzetközi közösségben él: hogy Szerbia el fogja fogadni Koszovó függetlenségét, és csak azon dolgoznak, hogy ne legyen ez nekik kínos.
Nem látom, hogyan lehetne kompromusszimot kötni. Függetlenség és autonómia között nincs között út. A 120 nap arra jó, hogy az albánoknak úgy tűnjön, valami történik. Pozitív fejlemény lehet, hogy a kampányban viszont szóba kerül majd a rossz gazdasági helyzet. A munkanélküliek aránya több mint 60 százalék, és erre a kormányzatnak felelnie kell, nem lehet mindig a státusz mögé bújni.

- Milyen függetlenséget ért, amikor Koszovó jelenlegi függetlenségét említi?
- A szuverenitás Szerbiáé Koszovóban. Ha az albánok ragaszkodnak ahhoz a szimbolikus eredményhez, hogy Koszovót függetlennek kiáltsák ki, az sokba fog kerülni. Ez egy veszélyes játék, mert Szerbia nem fogja elfogadni ezt a szimbolikus változást. Szerbia nem fog beleszólni a belügyekbe, az igazságszolgáltatásba, a közigazgatásba. De Szerbia soha nem fog beleegyezni, hogy Koszovó az ENSZ tagja legyen, hogy Koszovói Hadsereg állomászzon itt, mert ez fenyegetést jelent az itteni szerbeknek, és nem lehet teljesen független a külpolitika sem. Benyomásom szerint Szerbia azonban nem ellenezné, ha Koszovó tagja lenne az IMF-nek, vagy a Világbanknak.

- Magyarországon többen attól tartanak, hogy a Koszovót elhagyó újabb szerb menekültek a Vajdaságba mennek.
- Nem hiszem, hogy a többség a Vajdaságba menne, inkábbb közel maradnak Koszovóhoz. De ez nem fog megváltoztatni semmit a Vajdaságban. Egyébként a menekültek eddig új lendületet hoztak Vajdaságba. Nem szabad bajkeverőkként tekinteni rájuk. Koszovó határához közel már 28 ezer szerb menekült él, igazi ketyegő bomba az ő helyzetük. Egy újabb 10 ezer menekült felrobbantthatja ezt a bombát. Elsősorban Belgrád lesz az áldozat, hiszen ezek az emberek elégedetlenek, és a radikális szerb pártok fogják felhasználni őket. Össze fog omlani a kormány és ez már befolyással lesz a Vajdaságra például, és a magyar-szerb kapcsolatokra. Egy instabil Szerbia pedig az egész régióra hatással lesz.
A maguk kormánya elvek szerint politizál, és érzékenyen kezeli a kérdést, mert van tapasztalata a kisebbségi ügyekben. Egy instabil Balkán Magyarországra is hatással lesz, legyen szó menekültekről, vagy szervezett bűnözésről. Nagyra értékelem a magyar álláspontot, fontos, hogy Magyarországot nem lehet kizárólag egyik oldalhoz kötni.
A legnagyobb a fenyegetést a Balkánra az jelenti, aki gyors megoldást akar, mindegy mi az ára. Nem nevezem meg, melyik államokra gondolok, de az ilyen államok a tűzzel játszanak. Az otthonuk messze van a Balkántól és Európától, de a negatív hatásokat elsősorban Európa fogja érezni. Sokszor mondtam az európaiaknak, ha nincs megállapodás, készüljenek fel több százezer albán befogadására. Az európai államoknak vezető szerepet kell vállalniuk a tárgyalásokban. Az európaiaknak világossá kell tenniük szerepüket. Azt javaslom az európaiaknak, barátként: ne keltsék az albánokban azt a benyomást, hogy támogatni fogják a függetlenséget. Hangsúlyozni kell, hogy nem támogatnak semmilyen megállapodást, amely nem fogadható el mindkét oldal számára.

- Úgy tűnik a szerb tárgyalóbizottság azt szeretné, ha az Ahtisaari-terv lekerülne az asztalról, és valami új kerülne a heéyre. Önnek erről mi a véleménye?
- Az Ahtisaari-terv néhány eleme hasznos lehet, mint a vallási helyek védelme, de nem vetem el egészen. Szerintem téves az a felfogás, hogy építsünk egy másik, párhuzamos társadalmat, az veszélyes. Szerintem a koszovói társadalomban kell a szerbeknek befolyáshoz jutniuk.
Úgy gondolom, a nemzetközi közösség innovatív megoldást keres: a cím legyen kielégítő, de a tartalomban nem lesz változás. Koszovó még egy ideig gyámság alatt marad, egészen addig, amíg az egész régió nem tud csatlakozni az EU-hoz.

- Elképzelhető, hogy a koszovói albánok egyedül kiáltják ki a függetlenségüket, ENSZ BT határozat nélkül. Ebben az esetben Észak-Koszovó szerb része elszakadhat.
- Már egy párszor kikiáltották egyoldalúan az önállóságukat, de amíg a 1244-es ENSZ BT határozat életben van, addig nem lehet ilyen egyoldalú lépést tenni. Véleményem szerint veszélyes lenne a leszakadás, ami nem szolgálná a koszovói szerbek érdekeit, csak instabilitást hoz. A vallási emlékeink, és a gazdasági források délen vannak, és legfontosabb: a szerbek hatvan százaléka az Ibar-folyótól délre lakik. Nem is beszélve arról, hogy Mitrovica igazi ütközőpont lesz. Megpróbáltam már megértetni a koszovói albán kollégáimmal is: ne higgyék, hogy örökre kiűzhetik a szerbeket. Egy részük előbb-utóbb visszajön, méghozzá fegyverrel. Ezt bizonyítja a történelem. Ez történik, ha nincs mindenkit kielégítő megállapodás. Másrészt azért is lenne ez hiba, mert a következő két évtizedben senki sem foglalkozna a gazdasággal, és az albánok így is, úgy is elmennek munkát keresni Európába. Csináljanak helyet ötszázezer albán befogadására! Koszovó egy fekete lyuk lesz.

- Nem gondolja, hogy a koszovói szerbek a közelmúltban erőre kapott Oroszország nagyhatalmi játszmájának túszai?
- Ugyanúgy, ahogy a koszovói albánok az Egyesült Államok túszai? Minden nagyhatalomnak megvannak a maga tervei. Oroszországban is, az USA-ban is választások lesznek, mindkét országban jó pontokat akarnak szerezni. Oroszország álláspontját a nemzetközi jog is támogatja, ezért ez erős álláspont. Oroszország is megváltozott: ez már nem Jelcin, hanem Putyin országa. Azt javasoltam a szerb vezetésnek: találjanak szövetségeseket az EU-államok között, mert Szerbia is előbb-utóbb tagállam lesz. Európában vagyunk, és bármi is történik itt, egész Európára hatással lesz. Ezért koncentráljunk a szomszédos államokra, és a nagy EU-államokra, és ne Oroszországgal és az USA-val játsszunk, az hosszú távon nem kifizetődő.

- Úgy tudom, korábban maga szervezett szerb megfigyelőket ahhoz a Ibar-folyó feletti hídhoz, ami Mitrovicában összeköti az albán és a szerb részt . Mi lett ezekkel az őrökkel?
- Már nincs szükség rájuk...

- Maga is Bécsbe utazik augusztus 30-án, a trojka és a két fél tárgyalásának újabb fázisára?
- Nem akartam a tárgyalócsoport tagja lenni. Az én megközelítésem más. Javasoltam is a szerb vezetésnek, hogy ne a szokásos "kevesebb, mint függetlenség, több, mint autonómia" mantrával menjenek Bécsbe, ez baromság, hanem konkrét javaslatokkal induljanak, ami mind a kétmillió koszovóit érinti, és ne csak a koszovói szerbek érdekeit nézzék.
A koszovói szerbeknek nincs kialakult politikai elitjük. a Milosevic-idők alatt nem a szabad véleményalkotást tanulták meg, hanem azt, hogyan engedelmeskedjenek.

- Hol leszünk egy év múlva?
- Nincs megoldás. Egy év múlva az ENSZ BT 1244-es határozatának egy változata lesz érvényben, hogy lehetővé tegye a EU-misszió életbe lépését. Az ENSZ megbukott, elvesztette a hitelét, senkinek sem partnere. A legfontosabb, hogy a misszió minél előbb lecserélődjön, és hogy az EU pénzzel érkezzen, közmunkára, utakra. Ez sok pénz, de saját érdekükben fontos befektetni, így a koszovóiak itt maradnának.