"Az EU nem a beteg országok kórháza"

Lutfi Haziri, Koszovó miniszterelnök-helyettese, a koszovói albán tárgyalóküldöttség állandó tagja, olykor vezetője. Annak a Koszovói Demokratikus Ligának a tagja, amelyet annak idején Ibrahim Rugova (volt koszovói elnök) alapított 1989-ban. Koszovóról, mint önálló identitással rendelkező országról, albánul Koszováról beszél.


- A státusz rendezésének kérdésben december 10-e újabb lélektani fordulópontot jelent, a nemzetközi trojka akkor adja át jelentését az ENSZ főtitkárának. Mennyi értelme van most választásokat tartani Koszovóban?
- A választásokat a törvények szerint novemberben kell megtartanunk. Meg akarjuk őrizni az intézményeink legitimációját. Egy évvel ezelőtt elhalasztottuk a helyhatósági választásokat a státuszfolyamat miatt, erre nem kerülhet sor megint. Igen kritikus a tárgyalások alatt választásokat tartani, de az elmúlt nyolc évben négy sikeres választást rendeztünk. Státusz nélkül nehéz biztosítani, hogy az állampolgárok részt vegyenek a választásokon, és ha Belgrád megint bojkottra szólítja fel a szerbeket, akkor a társadalmunk legfontosabb kisebbsége nem lesz az intézményrendszer része.

- Augusztus 30-án újabb tárgyalási fordulóra kerül sor Bécsben, ezúttal a trojkával. Mit vár ettől a találkozótól?
- Ideje van dönteni a jövőről nem csak a többség, de egész Koszova érdekében. A trojka (USA, EU, Oroszország) már a harmadik "misszió", mely tárgyalásokat folytat a státusz kérdésben (a norvég Kai Eide, és a finn Martii Ahtisaari után). Mivel nem látunk pozitív lépéseket Belgrádban, nem hisszük, hogy a bécsi tárgyalások bármilyen eredményt hoznának. Szerbia sajnos nem hoz semmi újat a tárgyalóasztalhoz, ezért nem várok semmilyen eredményt. Van egy vicc Pristinában a koszovói albán diplomaták között, miszerint Kostunica miniszterelnök, és Milosevics volt elnök politikája között annyi a különbség, mint a Pepsi és a Coca-Cola között. Csak a terminológia változott, de az álláspont nem.
Belgrád a késleltetésben és Koszovó destabilitásában érdekelt. Mi stabilitást, gazdasági fellendülést, és európai integrációt akarunk, de nem léphetünk előre a státuszkérdés miatt. Nem vehetünk fel kölcsönt a nemzetközi intézményektől, nem tudunk fejlődni, nincs pontos térképünk, nincs európai perspektívánk.

- A szerb fél két dolgot hozhat a tárgyalóasztalhoz: az Ahtisaari-terv újratárgyalásának javaslatát, és felvethetik az elszakadás kérdéskörét.
- Ez most a trojka tárgyalássorozata, nincs szó ilyen értelemben az Ahtisaari-tervről. Az Ahtisaari-terv keretében már belementünk abba a fájdalmas kompromisszumba, hogy nemzetközileg felügyelt függetlenséggel rendelkezik majd Koszova. A tervben a legtöbb kérdésben mi engedtünk: ilyen a decentralizáció és a pozitív diszkrimináció is.
Az elszakadás rendkívül veszélyes kérdés, csak konfliktusokat hozhat. A terület-, és lakosságcsere felnyitja az etnikai kérdést a régióban. Faluról falura etnikai alapon ki kéne cserélni a területet, és a lakosságot. Dehát Koszova belső területein több szerb él, mint északra. Nem támogatjuk ezt a megoldást, nem lehet megváltoztatni a régi határokat.

- Készek arra, hogy decemberben, ha a trojka jelentése sem hoz előrelépést, egyoldalúan kikiáltsák a függetlenséget?
- Cselekedni is fogunk a partnereinkkel koordinálva. Koszova legfontosabb partnere az EU és az Egyesült Államok. Koordinálni fogunk, de nem várunk örökké.

- Mi a véleménye a magyar álláspontról?
- Magyarország álláspontja világos, és pozitív Koszovót illetően. Hála Istenek Magyarország nem hezitál, mint más országok az EU-ban. Reméljük, hogy Magyarország továbbra is mellettünk áll és hamarosan Románia is támogat minket.

- Egyre nagyobb a nyomás a koszovói kormányon a státusz megoldásának kérdésében. Fogy a türelem a lakosság körében.
- A kisebbségek is nagy nyomást helyeznek a kormányra, és persze az albánok is. A hitelességünk kicsit csorbát szenvedett. A nemzetközi közösség azt ígérte, hogy a státuszkérdés 2006-ra megoldódik. És aztán kellett még három hónap, aztán még kellett idő az ENSZ BT miatt, aztán most 120 nap az újabb tárgyalási körre. Sok időt töltünk azzal, hogy elmagyarázzuk az embereknek, mi folyik. Most mindenki úgy gondolja, hogy karácsony előtt meg kell oldódnia a státusznak.

- Teljesen kizártnak tart egy újabb ENSZ BT határozatot?
- Valószínűtlen, Oroszország miatt. Az EU és az Egyesült Államoknak lépnie kell, és aztán pár év múlva Oroszország is beletörődik Koszovó új státuszába, mint Bosznia és Montenegró esetében is. Szeretnénk, ha az oroszok is támogatnának minket, de ha nem, azzal is tudunk érni.

- Ön szerint milyen lesz majd Koszovó egy év múlva?
- Független, túl egy sikeres választáson és követi európai perspektívát. Addig hosszú út, mert egészséges ország szeretnénk lenni, mielőtt integrálódunk, hiszen az EU nem a beteg országok kórháza.

Lutfi Haziri: Karácsony előtt meg kell oldódnia a státusznak
Lutfi Haziri: Karácsony előtt meg kell oldódnia a státusznak
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.