Élelmiszer-hamisítás büntetés nélkül
A Pest megyei állat-egészségügyi hatóságok tavaly december elején leplezték le a M.E.G.A. Trade Kft. törökbálinti telephelyén zajló átcímkézéseket. A közvéleményt hetekig lázban tartó ügyben a céget azzal vádolták: lejárt szavatosságú külföldi árukra ragasztottak sokkal későbbi lejáratra szóló magyar címkéket, így tették ismét eladhatóvá a termékeket. A M.E.G.A. Trade a legnagyobb áruházláncok beszállítója volt - az ügyben nyomozás is indult.
Ám az azóta eltelt kilenc hónap alatt nem sikerült vádat emelni a cég két ügyvezetője ellen. A M.E.G.A. Trade-ügyben jelenleg a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) folytatja a vizsgálatot. Az NNI sajtóreferense, Horváczy Emese érdeklődésünkre elmondta: rossz minőségű termék forgalomba hozatala miatt két gyanúsított ellen folytatnak nyomozást. Arra a kérdésünkre, hogy miért húzódik el a nyomozás az egyébként már tavaly decemberben igencsak átvizsgáltnak tűnő ügyben, azt a választ kaptuk, hogy a "tényállás megnyugtató tisztázásra hosszabb időre van szükség".
Hogy mit kell a tényállás megnyugtató tisztázása alatt érteni, azt javarészt Farkas Norbert alezredestől, a budaörsi rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetőjétől tudtuk meg, ahol a M.E.G.A. Trade után, karácsony előtt egy nappal lebukott, szintén törökbálinti Pálma Fruit 90 Kft.-ről érdeklődtünk. (A M.E.G.A. Trade ügyben is a budaörsi rendőrkapitányság kezdte el a nyomozást. Később azonban kiderült, hogy a M.E.G.A.-ügy több megyére kiterjed, illetve külföldi vonatkozásai is vannak, így került az eljárás az NNI-hez.) A Pálma Trade 90 Kft.-t is azzal gyanúsítja a hatóság, hogy portékáját átcímkézte, illetve lejárt szavatosságú termékeket árult - zömmel kisboltos ügyfeleinek. Úgy tudjuk: azóta sem merült fel olyan adat, ami a két cég közötti kapcsolatra utalna. Hasonlóságok azonban vannak, különösen a nyomozás menetét illetően: mindkettő jócskán elhúzódik.
Mint Farkas Norbert elmondta, a Pálma ügyében azért nem történt vádemelés, sőt, azért csak ismeretlen tettes ellen folyik a nyomozás, mert a hatóságoknak a személyi felelősség megállapításához, illetve a sikerrel kecsegtető vádemeléshez lényegében évekre visszamenőleg fel kell térképezni a vizsgált cég forgalmát és ügyfélkörét. Az általunk megkeresett illetékesek elmondták, hogy a M.E.G.A., de a Pálma esetére is igaz: ha csak a zárolt raktárkészletek alapján indítanak eljárást, úgy csak a rossz minőségű termék forgalomba hozatalának kísérletéért lehet megvádolni a tulajdonosokat. Ahhoz, hogy a tényleges forgalomba hozatalt bizonyítsák, az eredményes vádemeléshez a hatóságoknak lényegében minden be- és kiszállított élelmiszertételnek utólag utána kell járni, illetve az esetek jó részében szakvéleményeztetni is kell a bizonyítékokat.
A M.E.G.A.-nál összesen 360 átcímkézett tételt találtak - ebből azonban 260 esetben nem lehet tudni, hogy mi volt az eredeti lejárati dátum. (Ez mennyiségileg összesen 194 ezer darab élelmiszert jelent.) Ilyenkor fotókkal dokumentálják a dátumokat, illetve felveszik az olasz, német, francia társhatóságokkal a kapcsolatot, illetve bekérik a gyártó nyilatkozatát, hogy megállapítsák a valós lejárati dátumot.
A szakvéleményeztetés persze nem olcsó mulatság. Farkas Norbert szerint, ha külső élelmiszer-szakértőt vonnának be erre a célra, akkor csak a Pálma ügye kimerítené a budaörsi rendőrkapitányság mindenféle külső szakértőre mozgósítható, éves szinten tízmillió forintos keretét. Így a hatósági szakértők segítségét kell hogy kérjék. Jelen esetben a csökkentett létszámmal és büdzséből gazdálkodó állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomások munkatársait keresik meg a feladattal. Bár az élelmiszer-ellenőrzés rendszerének folyamatos az átszervezése, azon kormányzati szándék, hogy ez a terület megerősítésével járjon, nem látszik érvényesülni. Mindenesetre annyi biztos: 2005-ben a fővárosban 150 fő ellenőrizte az élelmiszerek előállításával és forgalmazásával foglalkozó - több tízezer - vállalkozást. Ugyanezt a feladatot 2007-ben kilencvenen látják el.
Úgy tudjuk, hogy a M.E.G.A.-ügy jókora szakértői erőforrásokat vont el a Pálma Fruit 90 Kft.-vel kapcsolatos nyomozástól - alkalmasint ennek is betudható, hogy ott már ismert személyek ellen folyik a nyomozás. Bár meglehet, hogy ez akár taktikai húzás a rendőrség részéről. Ismeretlen tettes ellen folyó nyomozást ugyanis gyakorlatilag bármeddig lehet nyújtani - ilyenkor rendszerint 2-3 hónaponként az ügyészség ad engedélyt a további vizsgálathoz -, míg konkrét személyhez kötődő gyanú esetén két éven belül pontot kell tenni a nyomozati szakaszra.
