Tomás Julínek egészségügyi miniszter elmondta: a biztosítók eddig a biztosítási összeg 3,5 százalékát fordíthatták önfenntartásra; ez az arány a jövőben egy százalékkal emelkedne.

A biztosítási rendszer úgy működik, hogy a biztosítási pénzek közös alapba folynak be. A gyógyszerek patikai alapárát központilag határozzák meg. A gyógyszerellátás fedezésére megy a beszedett pénz 60 százaléka. Mintegy 30 százalékot az egyes biztosítók között osztanak el, mégpedig a regisztrált biztosítottak száma alapján. Lényegében ez az a pénz, amelynek felhasználásával a biztosítók konkurálhatnak egymással, extrákat fizethetnek ügyfeleiknek. A maradék tíz százalékot felemészti az adminisztráció, a biztosítók önfenntartása.

David Rath volt szociáldemokrata egészségügyi miniszter szerint a biztosítók már eddig is többet költöttek saját magukra, mint amennyit a törvény engedélyezett, s várható, hogy ez a jövőben is így lesz. "A szociáldemokraták számára elfogadhatatlan, hogy az egészségügy üzlet legyen. Arra a beteg mindig ráfizet" - állítja Rath, aki szerint a biztosítók a költségvetésből akár 30 milliárdot is elszippanthatnak.

A cseh egészségügy átalakításának első lépéseit a kedden elfogadott, államháztartási kiadásokat stabilizáló kormányzati reformcsomag tartalmazza. Ennek alapján januártól bevezetik a 30 koronás vizitdíjat és a receptíjat, 60 koronába fog kerülni egy kórházi nap és 90 koronát fog kelleni fizetni a mentőkért, vagy az éjjeli ügyeletért.

A vizitdíjak ellen élesen felléptek az orvosi szervezetek, mert attól tartanak, hogy ez megronthatja az orvosok és a páciensek közötti viszonyt.

A bejelentett reform alapján jelentősen átalakul a kórházi rendszer is. Országszerte kilenc kiemelt státusú egyetemi kórház fog állami ellenőrzés alatt működni, amelyek minden tekintetben a legmagasabb szintű szolgáltatásokat fogják nyújtani. A többi kórház az önkormányzatok kezében lesz, illetve magánkórházzá alakul át.