Eltűnőben a japán-tengeri bálna
A bizonyíték megszerzésére az Oregoni Egyetem genetikusokból és tengerbiológusokból álló kutatócsoportját kérték fel. Dél-Koreában ugyanis szabadon értékesíthető annak a bálnának a húsa, amelyik véletlenül gabalyodott bele a halászhálóba, az ilyen eseteket azonban kötelező jelenteni a kormánynak. A természetvédelmi szakemberek szerint a helyi halászok nemcsak a jelentési kötelezettségről feledkeznek meg, hanem a balesetek jó részéről is ők maguk tehetnek. Megfigyelők szerint szándékosan terelik a bálnát a hálóba, aztán megvárják, míg a kétségbeesetten vergődő állat teljesen belegabalyodik és megfullad.
1999 és 2003 között összesen 458 csukabálna pusztulását jelentették a hatóságoknak. A természetvédők szerint azonban a japán-tengeri bálnapopuláció megcsappanása ennél jóval magasabb számra enged következtetni.
A Scott Baker által vezetett biológus-nyomozócsoport a helyi kollégákkal karöltve végigjárta a tengerparti piacokat és éttermeket. Szatyraikat teletömték a különböző helyekről és árusoktól vásárolt bálnahússal, amelyből ujjlenyomat gyanánt DNS-mintát vettek. Ezzel egy időben a csapat másik fele a tengeren leltározta a ceteket. Befogták, megjelölték, DNS-mintát vettek, majd szabadon engedték a bálnákat. Néhány hét múlva mindkét fronton megismételték az akciót, és az élő állattól származó, valamint a piacról gyűjtött mintákat egy erre kidolgozott matematikai modell segítségével összevetették. Ebből kiderült, hogy időközben melyik tengeri emlős végezte a tányéron, sőt az is megszámlálhatóvá vált, hogy a kereskedelemi forgalomban felbukkant bálnahús összesen hány állattól származik. Az éveken át folytatott vizsgálatok minden kétséget kizáróan bebizonyították, hogy csaknem kétszer annyi bálna kerül piacra, mint amennyi a jelentések szerint véletlen baleset folytán elpusztult. Mivel egyetlen csukabálna 100 000 dollárnyi bálnahúst ad, egy helyi halásznak óriási a kísértés, hogy felrúgja a hazai törvényeket, és egyúttal a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság moratóriumát.
A testület legutóbbi ülésen a dél-koreai kormány nem volt túl lelkes, amikor Scott Baker az ellenőrzések folytatását javasolta, Japán pedig egyenesen elutasított mindenféle vizsgálódást.
