E héten kiadott helyzetfelmérésében aggódó hangot üt meg Magyarországgal kapcsolatban a befolyásos londoni Economist Intelligence Unit. A gazdasági elemzők szerint a régióban a magyar gazdaságot viselte meg legjobban a világméretű tőzsdei felbolydulás. A Budapesti Értéktőzsde jelenleg a legroszszabbul teljesítő börzének számít.

Az EIU három veszélyt vázol fel, melyeket a tőzsdei és valutapiaci nehézségek után nem szabad figyelmen kívül hagyni. Az első, hogy a gyengülő forint fenyegeti a kitűzött inflációs célpont megvalósíthatóságát, és ennek megfelelően a Magyar Nemzeti Bank felfüggesztheti monetáris enyhítési politikáját. Ha az euró-forint árfolyam 260 marad vagy emelkedik, az import is nyomás alá helyezi a hazai árszínvonalat. A londoni elemzők tartanak az esetleges újabb megszorítások hatásától, hiszen a takarékossági intézkedések "máris szinte holtpontra juttatták a gazdaságot". Abban a térségben, ahol az első negyedévben a növekedés átlaga 7 százalék volt, a magyarországi 2,7 százalék is szerénynek tűnt, ám a második negyedévre becsült mindössze 1,4 százalékos növekedést már "riasztónak" nevezik. A meghatározó banki kamat magas szintjének megőrzése "az utolsó dolog, amire a gazdaságnak szüksége van".

A második megfigyelés, hogy a kormány költségvetési politikája és a hitelességének helyreállítására tett igyekezetek sérülékenynek tűnnek. A piac üdvözölte a hiány csökkentése terén elért év eleji eredményeket, ám a tervezetet meghaladó júliusi deficit "drámaian csökkentette a kormány mozgásterét". A hitelkamatok emelkedése alááshatja Gyurcsány Ferenc erőfeszítéseit a befektetői bizalom visszanyerésére. A harmadik kockázat a devizában felvett kölcsönökből adódik. Ha elhúzódik az az állapot, hogy a svájci frank felértékelődik az euróval szemben, a forint pedig gyengélkedik, a hitelfelvevők számára problémát jelenthet a havi törlesztés kifizetése. "Ez újabb árnyat vethet a máris sivár makrogazdasági helyzetre, és egyes bankokat komoly bajba sodorhat".

Az EIU ironikusnak tartja, hogy míg a piacok az elmúlt két évben, a válságjelenségek ellenére indokolatlanul nagyvonalúak voltak a magyar gazdaság iránt, Gyurcsány Ferenc kormánya most kevésbé számíthat a befektetők "engedékenységére", noha újraválasztása óta tényleges változásokat vezetett be.