Meglehet a kétharmad a szigorúbb büdzsétervezéshez
Valószínűleg meglesz a kétharmados parlamenti többség azoknál a törvényjavaslatoknál, amelyek révén a mainál jóval szigorúbb rendben készülhet a jövőben az ország költségvetése, s amelyek a kormánytól független, az Országgyűlésnek alárendelt Költségvetési Hivatal felállításához szükségesek - mondta Veres János pénzügyminiszter a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón. A közel két hónapja nyilvános költségvetési szabályozási tervekről eddig két alkalommal egyeztettek a parlamenti pártok, a következő fordulóra augusztus 30-án kerül sor. Tegnap Sólyom László köztársasági elnöknek is elküldte a költségvetési tervezéssel kapcsolatos szabályozási terveket a szaktárca vezetője. A köztársasági elnök egy hét végi lapinterjúban jelezte: a frakcióvezetőkkel ötpárti egyeztetést kezdeményez a költségvetés alkotmányos keretek közé szorításáról. (Magyarán egy már zajló egyeztetési folyamatba kapcsolódhat be.) Veres János erre tegnap is úgy reagált, szerinte az államfő részvétele növeli a tárgyalások sikerének esélyét. Hozzátette: az eddigi ötpárti egyeztetésen nem érkezett a kormányétól érdemben eltérő javaslat a kérdéskörökben, valamint a szabályrendszer bevezetésének esetleges lassítására utaló kezdeményezés sem.
Bár úgy látszik, az egyetértéshez közel sokan kívánnák maguknak betudni az eredeti ötletet. Répássy Róbert, a Fidesz frakcióigazgatója például közleményben emlékeztetett arra, hogy pártja többször kezdeményezte a költségvetés átláthatóságát biztosító szabályok elfogadását - így például a Költségvetési Tanács létrehozását -, ám ezeket az indítványokat rendre "érdemi vita nélkül" elutasította a kormánytöbbség.
Az öt párt, illetve az Országgyűlés kétharmadának támogatása egyébként azért lényeges, mivel ez jelenthet garanciát arra, hogy a szabályok a 2010-es választások után is fennállnak, attól függetlenül, mely politikai erő kormányoz majd.
A költségvetési szabályokat taglaló törvények tárgyalása, illetve elfogadása ősszel esedékes, így jó részük 2008-ban hatályba léphet. Az első, szigorított rendben összeállított büdzsé a 2009-es lehet. Az ennek alapját képező makrogazdasági paramétereket már véleményezi a 2008 januárjában felállítandó költségvetési hivatal, ha a kormány álláspontja eltér a saját előrejelzésétől, arról tájékoztatja a parlamentet. Később a hivatal a büdzsé megalapozottságát is vizsgálja, majd az egyes törvénytervezetek pénzügyi hatásait is.
A 2009-es költségvetés már úgy készülhet, hogy az aktuális év mellett a rákövetkező két év egyenlegcéljait, vagyis fő számait is meg kell adni. (Ma is vannak ilyen számok a költségvetésben, azonban ezek még nem jelentenek szigorúan véve kiadási korlátot.) Lényeges változás lesz, hogy nem lehet majd úgy módosítani például egy szakmai törvényt, hogy az negatívan befolyásolja a büdzsé egyenlegét. Ha a módosítás révén növekednének a kiadások, akkor a benyújtónak azt is meg kell majd mondania, honnan vegyenek el, vagy hol és milyen módon keletkezhet pluszbevétel az extra kiadásra középtávon. Érdemi korlátokat állítanak az önkormányzatok eladósodása, vagyis hitelfelvétele elé. Az államadósság tekintetében pedig az a cél, hogy az csökkenjen, a GDP-hez mérten a 60 százalékos szint alá.
