Gárdaavató ellentüntetésekkel
A szélsőjobbos szerveződés élénk tiltakozást váltott ki. A Zsidó Világkongresszus és az Európai Zsidó Kongresszus elnöke például arra kérte Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt: sürgősen tegyen meg mindent, hogy "megállítsanak bármely politikai pártot, amely beszéddel, fegyveres fenyegetéssel vagy más eszközökkel faji erőszakra ösztönöz".
A Magyar Gárda létrehozását a miniszterelnök is veszélyesnek ítéli. Gyurcsány - hangsúlyozva, hogy pályafutása során először fordul elő ilyesmi - tegnap levelet írt Kovács Tamás legfőbb ügyésznek mint a civil szervezetek törvényes működése felett őrködő szervezet első emberének. Elvárja, hogy az ügyészség a részletekre is kiterjedő figyelemmel kövesse a Magyar Gárda működését, és haladéktalanul fellépjen, ha a jogszabályokkal vagy az alkotmánnyal ellentétes cselekményt tapasztal. "A Magyar Köztársaság polgárainak és a polgárok szerveződéseinek joga van a gondolat, a vélemény és a szólás szabadságához. Jól tudjuk, e szabadságnak csak egyvalami szabhat korlátot: a másik polgár szabadsága - joga a félelem nélküli hétköznapokhoz, az emberi méltósághoz" - olvasható a levélben.
"Józan emberi lépték"
Könyvajánló ugyanannak a lapnak a hátoldalán: ...a szerző "csendőr őrmesterként szolgált a Nemzeti Számonkérő Szék karhatalmi századában, Budapesten. Az ő visszaemlékezéseit olvashatjuk."
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke és Navracsics Tibor frakcióvezető szintén levélben igyekezett megnyugtatni a nemzetközi zsidó szervezetek vezetőit, állítva: a Fidesz nem engedi, hogy bármely honfitársunkat származása, vallási vagy egyéb identitása alapján hátrányos megkülönböztetés érje. A fideszes politikusok nem tértek ki a Magyar Gárda minősítésére, az előző évi kormányellenes zavargásokat ugyanakkor szóba hozták. Ezt írták: "ahogyan a tavalyi esztendőben határozottan léptünk fel a demokratikus jogaikkal élő békés tüntetőket ért rendőri brutalitással szemben, úgy a jövőben is ki fogunk állni minden társadalmi csoport mellett, amelyet fenyegetés ér, vagy amelynek szabadságjogait önkényesen korlátozni akarják".
A Magyar Gárda szervezői közben úgy érzik, hogy az ellenük irányuló "támadások és rágalmak" veszélyeztetik alkotmányos jogaik gyakorlását. Ezért Sólyom Lászlóhoz fordultak.
Az államfő megszólalását esetleg indokolná, hogy a gárdatagok avatását a Szent György téren, tehát a köztársasági elnök hivatalának otthont adó Sándor-palotánál tartják. Kumin Ferenc, a hivatal kommunikációs főosztályának vezetője kérdésünkre közölte: Sólyom László, aki jelenleg szabadságát tölti, nem tervezi, hogy a Magyar Gárdával kapcsolatos véleményét a nyilvánosság előtt is kifejtse. A palota környékén elég sok politikai tartalmú, esetenként szélsőséges demonstrációt is rendeznek, az államfő ilyenkor nem szokott megszólalni - tette hozzá.
A Magyar Gárda alakulása ellen két antifasiszta demonstrációt is rendeznek Budapesten a hét végén. Az egyiket a Nagy Imre Társaság fővárosi szervezete, a Bibó István Közéleti Társaság, a Magyar Antifasiszta Liga, valamint a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége hirdette meg. A tiltakozó gyűlés szombat délután két órakor, az I. kerületi Dózsa György téren kezdődik. A másik rendezvényt a Háttér Társaság a Melegekért, a Humanista Mozgalom, a Labrisz Leszbikus Egyesület, a PATENT Egyesület és a REGINA Alapítvány szervezi, ennek színhelye délután három órától a Margit híd pesti hídfője, a képviselői irodaház előtti terület lesz. Az antifasiszta pikniknek nevezett demonstráción átértelmezik a melegfelvonulás résztvevői ellen fegyverként használt "megfélemlítő eszközöket": tojásokkal és sörösüvegekkel nem embereket hajigálnak, hanem rántottát sütnek és sört isznak, az üvegeket visszaváltják, a betétdíjat az antifasiszták szövetségének adományozzák.