Egy hónap alatt nyolc nagyobb tüntetést terveznek Budapesten

A kormány nem bizonytalanodott el a tüntetésfenyegetések hatására. A reformok folytatódnak. A demonstrációk szervezőit sem tántorítja vissza, hogy az előző ősz utcai megmozdulásai nem vezettek eredményre, a Fidesz pedig a népszavazásra tesz.

A kormány, illetve a parlament az ősz folyamán hozzálát a nyáron kidolgozott egészségügyi reform törvényi hátterének megalapozásához, miközben folytatódik a konvergencia-program végrehajtása - ezen belül az államapparátus leépítése. A kormány nemcsak a közalkalmazottak, köztisztviselők számának csökkentésében gondolkodik. Nincs jele annak, hogy a tüntetésfenyegetésekkel terhes ősz elbizonytalanítaná a reformfolyamatot.

A Népszabadság beszámolt róla, hogy az Államreform Bizottság elnöke, Draskovics Tibor munkaanyaga szerint megszüntetnék például a lakáshitelek állami támogatását. A vezető ellenzéki párt minden korábbinál brutálisabb megszorítást olvasott ki - miközben ők maguk is olcsóbb államot, nem utolsósorban pedig: az euró mielőbbi bevezetését követelik.

Amúgy a Fidesz is programalkotásba kezdett, mégpedig a német CDU-val közösen. Erről Angela Merkel kancellár és Orbán Viktor Fidesz-elnök állapodott meg hétfőn. Az SZDSZ gyorsan kiadott közleményben üdvözölte, hogy a CDU legfontosabb programelemei megjelennek majd a Fidesz politikájában. Ilyenek a magántőke kiemelt szerepe az egészségügyben, a több-biztosítós rendszer, az államháztartás szanálása, a nagyarányú takarékossági csomag, az állam karcsúsítása és a magántulajdon elsőbbsége. Az SZDSZ logikája szerint tehát a Fidesz is a reformok folytatása mellett van.

Ebben a körben az állam és a piac szerepéről szóló "hitvitát" az államfő is igyekszik mederbe terelni, a politikai elitet valamelyest "ráncba szedni". A pártok költségvetés-alkotó, deficit-előállító mozgásterét jelentősen szűkítő szabályok elfogadtatására igyekszik például rábírni a szembenálló - ám e tekintetben hasonló érdekektől vezérelt - feleket, s a költségvetés tervezésének automatizálásával intene búcsút a "választási büdzsé" fogalmának. (Mint ismeretes, Sólyom László igen rossz néven vette, hogy értelmezése szerint az előző választási kampányban nem kapott hiteles adatokat a gazdasági helyzetről.) A választási kampányok átláthatóbbá és olcsóbbá tételéről kezdődött pártközi egyeztetések viszont megfeneklettek, s feltehető, hogy a költségvetésről szóló ötpárti tárgyalásokon sem lesz könnyű konszenzusra jutni. Veres János pénzügyminiszter mindazonáltal bejelentette: megküldte javaslatait az államfőnek.

Kérdéses azonban, hogy a konvergenciaprogramra, a reformokra mennyi (politikai) energia jut majd, hiszen egyre intenzívebbé válik a (politikai) civil szféra nyomása.

Itt az ősz - kezdődik a tüntetési szezon. Lapunk gyűjtése szerint legalább nyolc komolyabb megmozdulásra lehet számítani a következő egy-másfél hónapban.

A HÖOK kezdi a tandíj ellen, majd szeptember 8-án a Nagycsaládosok Országos Egyesülete - több szakszervezettel közösen - tiltakozik a Parlament épülete előtt a közszféra leépítései ellen, a Fiumei útig szándékoznak élőláncot alkotni (A sírból is visszahozzuk a jövőt! jeligével). Az Élőlánc Magyarországért 8-án a privatizáció ellen tiltakozik a Hősök terétől a József nádor térig tartó útvonalon. Egy hétre rá, szeptember 15-én szintén két kormányellenes demonstrációra számíthatunk: "Nemzetgyűlést" tartanak a városligeti Királydombon, a Gyurcsány Ferenc távozását követelő, Csoóri Sándor-féle Márciusi charta aláírói pedig százezer emberre számítanak a Kossuth térre meghirdetett, Bayer Zsolt újságíró szónoklatával "súlyosbított" tüntetésükön. Két nappal később, szeptember 17-én, vagyis Gyurcsány Ferenc balatonőszödi beszéde nyilvánosságra kerülésének évfordulóján, megint a Kossuth téren gyűlnek - a Kossuth tériek és bizonyára mások is. Mindeközben a Városháza parkba, a Liberálisok Háza mellé átköltözött "hazafiak" folyamatosan demonstrálnak, október 23-ig.

Eközben folyik az újabb vita a Kossuth tér lekerítéséről. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a kormány nem mondott még le, a Szent Korona-tan pedig nem került az alkotmányba, minden feltétel adott a tartós tüntetésekhez.

Mindeközben a köztársaság parlamentje is összeül szeptember 10-én. Információnk szerint a kormányfő nemcsak szokásos nyitóbeszédet tart, hanem ebben olyan bejelentésekre készül, amelyek reményei szerint - a szó pozitív értelmében - tömegoszlató hatásúak lesznek.

2007. június 19.: ötpárti találkozó az államfőnél - Sólyom László ombudsmanjelöltjéről máig nem döntöttek
2007. június 19.: ötpárti találkozó az államfőnél - Sólyom László ombudsmanjelöltjéről máig nem döntöttek
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.