A nyerő huszonegy
A 2004-ben eladott Andrássy úti paloták egyikének, a 21. számú háznak bérlői pertársaságot alakítva jogi úton megtámadták a VI. kerületi önkormányzat és az Amelus Kft. között létrejött csereszerződést, és első fokon, a Fővárosi Bíróságon nyertek. Korábban már az Andrássy út 47. alatti presszó bérlője is nyert az önkormányzattal szemben hasonló ügyben, s most tehát egy másik ház esetében is törvénysértőnek találták a kerület 2004-es palotaértékesítését.
Az Andrássy 21. Lakóközösségi Egyesület vezetője, Erdélyi Mihály szerint ez az ítélet alapjaiban különbözik az Andrássy 47. korábbi ítéleteitől, mivel lakók ott nem szerepeltek a felperesek között. Az eddigi egyéb Andrássy úti perektől pedig abban, hogy itt a végén bekapcsolódhatott a Fővárosi Főügyészség magánjogi osztálya is, mely a lakók kereseti elemeit a közérdeksérelem különböző elemeivel egészítette ki.
Az ítélet két pilléren nyugszik: egyrészt kimondja, hogy a lakóknak van jogi érdekeltségük a házra kötött szerződést támadni, mivel önkormányzati bérlőből piaci bérlővé váltak, s ez nem csupán gazdasági érdeksérelem (magasabb bérleti díj), hanem az önkormányzati bérlethez kapcsolódó jogok (pl. családtagok bejelenthetősége, stb.) elvesztését is eredményezi. Ha pedig a perképesség fennáll, akkor vizsgálható a szerződés törvényességének kérdése.
Az elsőfokú bíróság a sok kereset közül azt erősítette meg, hogy az önkormányzati rendeletekbe ütközés miatt semmis a szerződés - mondja Kispál Sándor ügyvéd, a felperesek jogi képviselője. Az ítéletnek azért is van jelentősége számukra, mert ugyanezen házban már született több olyan elsőfokú ítélet is, mely elvetette az önállóan perlő lakók keresetét, akik jogi képviselő nélkül próbálták érvényesíteni elképzelésüket.
A házban egyébként 2004 óta az Amelus Kft. szedi a lakbért. A harminchét bérlő közül eddig heten távoztak a házból, megegyezve az új tulajdonossal. Az Amelus az épület felújítását sem kezdte meg, pedig a cserével ezt a kötelezettséget is átvette az önkormányzattól. Nyilván a perek lezárultáig nem is kezdi el a renoválást, ha egyáltalán ez a szándéka, s nem a továbbértékesítés. A lakóközösségi egyesület különben maga is átvállalná a felújítás kötelmét az önkormányzattól, a ház üzlethelyiségeinek és közös területeinek bevételeiből.
Az önkormányzat részéről a bírósági döntést Szilágyi Erika sajtóreferens kommentálta, egyeztetve a kerület jogászával. Az ítéletből a referens lényegesnek tartotta kiemelni, hogy a bíróság külön kihangsúlyozta: a pertársaságot alkotó 13 felperesnek továbbra sincs elővásárlási joga, mert a lakóépület műemlék, s a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint ez esetben a lakás-, vagy helyiségbérlőknek nincs elővásárlási joguk. A perbe azonban 2007 februárjában a Fővárosi Főügyészség is belépett a lakók oldalán, új keresettel: a szerződés érvénytelenségének megállapítását kérve a bíróságtól, arra való hivatkozással, hogy az az államháztartási törvénybe, illetve az önkormányzati vagyonrendeletbe ütközik. Tény, hogy a bíróság az ügyész keresetének helyt adva érvénytelennek nyilvánította a szerződést, elrendelte az eredeti állapot helyreállítását, és megállapította, hogy az önkormányzatnak versenytárgyalás útján kellett volna értékesíteni az Andrássy út 21. szám alatti lakóházat.
Az önkormányzat a Fővárosi Ítélőtáblához fordult jogorvoslatért. Az ítélet különösen azért nyilvánította érvénytelennek az adásvételi szerződést, mert a bíróság álláspontja szerint az vagyonvesztéssel járt volna a kerület számára. A polgármesteri hivatalban azonban úgy látják: teljesen nyilvánvaló, hogy az önkormányzat éves költségvetéséből nem futja a házzal kapcsolatos, a KÖH által előírt, nagyjából 1,5 milliárd forint öszszegű felújításra Ez a nyugdíjas bérlőknek is lehetetlen vállalkozás volna - mondta Szilágyi.
