"Az az igazság, hogy én mélyen ellenzem, hogy itt van. Szerintem ez a parlament a köztársaság parlamentje, és nem jó a királyság jelképét idehozni. A jobboldali konzervatív kormány döntött így, Orbán miniszterelnök úr." Ezekkel a szavakkal mutatta be kedden az Országgyűlés épületében őrzött Szent Koronát Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Angela Merkel német kancellárnak.

A koronát a hozzá tartozó királyi jogarral, az országalmával és a koronázási karddal a 2000. évi I. törvény alapján vitték át a Parlamentbe, míg a koronázási palástot továbbra is a Nemzeti Múzeumban őrzik. A döntést az ellenzék hevesen bírálta, mert tartott attól, hogy a nemzeti ereklyéknek a Fidesz-kormány közjogi tartalmat tulajdonít.

- Ne múzeumi kegytárgyat, hanem a mindenkori magyar állam élő szimbólumát, a nemzeti egység kifejeződését lássuk benne - hangsúlyozta akkor Orbán Viktor. Göncz Árpád államfő viszont ugyanott az alkotmányt idézte: minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.

- Lehet arról vitatkozni, hogy az Országházban vagy a budai Várban lenne-e jobb helyen a Szent Korona, de nem lehet csak királyi jelképként tekinteni az ereklyére - hangsúlyozta Gyurcsány kijelentésére reagálva Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke tegnapi sajtótájékoztatóján. Szerinte a Szent Korona - amint a 2000-es törvény is meghatározza - az állam folytonosságának, illetve az állam függetlenségének a megtestesítője, nem pedig a királyság jelképe, ahogyan azt a kormányfő mondta. A politikus szerint szerencsésebb lenne, ha a kormányfő felelőtlen és káros megjegyzésével nem a különbözőségekre, hanem a nemzet öszszetartozására hívta volna fel a német kancellár figyelmét.

 

Ugyancsak a koronával kapcsolatban tett föl kérdést tegnap Gusztos Péter szabad demokrata képviselő a kormányfőnek, azt firtatva: a tisztek és a tiszthelyettesek miért a királyságot is jelképező koronára esküsznek fel. Gusztos utalt arra, hogy míg a képviselők csupán történelmi zászlók jelenlétében tesznek esküt, a koronának "kiemelt dramaturgiai szerepe" van a tisztavatásokon, miközben "a kormányprogram sűrűn visszatérő eleme a köztársasági eszme". Emiatt a politikus azt kérdezi: van-e a ceremóniákon közjogi funkciója a Szent Koronának, és "hogyan értelmezendő a modern köztársaság építésének célkitűzése, amikor tisztjeink és tiszthelyetteseink a királyságot is jelképező koronára esküsznek?"

Nem most először, és nem a miniszterelnök megjegyzésével öszszefüggésben tette fel az írásbeli kérdést - jelentette ki érdeklődésünkre Gusztos. Emlékeztetett rá: ezt már néhány évente rendszeresen felveti, például Juhász Ferenc volt honvédelmi és Lamperth Mónika korábbi belügyminisztertől is megkérdezte már ugyanezt. Érdemben azonban senki nem reagált - véli a politikus -, mert csak annyit válaszoltak, hogy a koronának természetesen nincs közjogi funkciója. Miután a másolat néhány hónapja a Rendőrtiszti Főiskola tisztavató ünnepségén is feltűnt, Gusztos eldöntötte, hogy augusztus 20-a után, ha a tisztavatóra kiviszik a koronát, megismétli a kérdést.

A honvédelmi tárcánál lapunk kérdésére leszögezték: a végzős tiszthelyettesek és tisztek a Szent Korona másolatának - és a történelmi zászlóknak - a jelenlétében, de nem a koronára tesznek esküt, és annak szövegében ilyen kitétel nem is szerepel. A korona "egyébiránt nem kizárólag a király személyét vagy egy államformát, a királyságot jelképezi, hanem sokkal tágabb jelentéstartalmat hordoz: a tiszthelyettes- és tisztavatási ünnepségeken az ország egységének, történelmének, hagyományainak, államiságának szimbólumaként vesz részt a korona másolata" - olvasható a HM írásos válaszában. Egyébként elsőként az 1990-es évek közepén kérték fel a koronaőröket, hogy a korona másolata legyen jelen az első nyilvános tiszthelyettes-avatáson, és azt követően vált a katonai ceremóniák szereplőjévé.