Gyurcsány Ferenc augusztus 20-i beszédében a magyar-magyar szolidaritásról szólva kiemelte, hogy a határon túli magyaroknak szánt támogatásokból mostantól nagyobb arányban részesülnek az EU-n kívüli szomszédos államokban élő magyarok. Kóka János pedig arra buzdította a szomszédos országokban élő fiatalokat, hogy minél többen jöjjenek Magyarországra dolgozni. Van ellentmondás e két kijelentés között?
Gémesi Ferenc, kisebbségi ügyekben illetékes MeH szakállamtitkár szerint nincs. A Gyurcsány-kormány javaslata volt, hogy szakítsunk az eddigi létszámarányos támogatási rendszerrel, mivel az unión kívül rekedő magyar közösségek - Kárpátalja, Vajdaság - a többieknél inkább rá vannak utalva az anyaországi segítségre. A kormány elsődlegesen a szülőföldön maradást segíti, ám ügyel rá, hogy ez ne jelentsen kötöttséget, vagyis - egyebek mellett a munkaerő-piaci helyzet alakulásától függően - azzal számol, hogy a jövőben több lehetőségük lesz mindazoknak, akik az átjövetel mellett döntenek.
Gajdos István ukrajnai magyar vezető nagyon pozitív lépésnek tartja a kormány elhatározását, mivel a Kárpátalján élő magyarok helyzete valóban sajátos az uniós tagországokban élőkéhez képest. Fő céljuk továbbra is az, hogy a kárpátaljai magyarok a szülőföldjükön boldoguljanak. Véleménye szerint amúgy is lassulni látszik a migráció, az áttelepülés a kilencvenes években arányaiban nagyobb volt, mint mostanában.
Magyarországnak tartósan fenn fog maradni az a kötelezettsége, hogy támogassa és segítse a határon túl élő közösségeket, egyszerűen azért, mert többről van itt szó, mint polgári, politikai, emberi szabadságjogokról. (Gyurcsány Ferenc)
Gyurcsány Ferenc beszédével kapcsolatban
Berényi József, a szlovákiai MKP elnökhelyettese elmondta: támogatják, hogy a magyar kormány pozitív diszkriminációt alkalmaz a kárpátaljai és a vajdasági magyarokkal kapcsolatban. Elsősorban Dél-Szlovákiából immár csaknem harmincezren járnak Magyarországra dolgozni, nem lenne helyénvaló, ha közülük sokan letelepednének az anyaországban, mert akkor a határmenti szlovákiai régiók nemzetiségi aránya változna meg számunkra kedvezőtlenül - szögezte le. Berényi kitért
Sólyom László székesfehérvári beszédére is. Különösen fontosnak tartja, hogy az elnök arra ösztönzött minden illetékes politikust, közéleti személyiséget, hogy legalább a nemzeti sorskérdésekben igyekezzenek egységes álláspontra jutni.
A "boldoguljon mindenki a szülőföldjén" elv sokszor csak gyávaságunkat takarja el. Mert igaz, hogy aki Munkácson vagy Zomborban magyarként akar élni, azt minden eszközünkkel támogatnunk kell. De a szülőföldön boldogulás jelmondata nem lehet indok, hogy adminisztratív eszközökkel megnehezítsük a betelepülését annak, aki itt, Budapesten, Szegeden vagy Debrecenben akar élni. (Kóka János)
Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke lapunknak nyilatkozva célravezetőnek mondta a magyar-magyar "szolidaritási megállapodást". Kóka János augusztus 20-i kijelentésére reagálva a politikus rámutatott: az RMDSZ kezdettől fogva azt szorgalmazta, hogy a magyar hatóságok valamennyi szakma esetében töröljék el a munkavállalást sújtó korlátozásokat, s ezt továbbra is fontosnak tekinti. Másfelől a szövetség nem örvendene, ha az erdélyi magyarok nagy számban vállalnának munkát Magyarországon, tudatában van viszont annak, hogy ezeket a folyamatokat csakis konkrét gazdasági intézkedésekkel lehet befolyásolni.
Magyar-magyar szolidaritás - Gyurcsány Ferenc a Művészetek Palotájában
