A Bollywood elnevezés az "amerikai nagybácsi", Hollywood, valamint Bombay nevének összevonásából keletkezett. Sokat hallottunk már az indiai álomgyárról, mégis keveset tudunk róla, filmjeivel, színészeivel alig találkozhat a magyar néző. Pedig a Bombay környékén kialakult moziipar - amelyet gyakran helytelenül az egész indiai filmgyártással azonosítanak - eszeveszett tempóban ontja a filmeket. Míg amerikai riválisa évente hatszáz filmmel rukkol elő, addig Bombayben ezer film készül minden évben, hatalmas kaszszasikerekkel, amelynek több titka is van.

Az egyik, hogy a szereplők hindi nyelven beszélnek és énekelnek, amit Indiában szinte mindenki megért. Emellett egy olyan mesevilágot mutatnak be, amelyre minden korosztály vevő. Egy valamirevaló hindi film legalább háromórás, leginkább amerikai musicalre emlékeztet, zenés-táncos betétekkel tarkított, amelyek később a popzenei piacon folytatják útjukat. Bizonyára a globalizáció hatására a hindi mellett nemrég az angol nyelv is megjelent, a szereplők akár egyetlen dialóguson belül többször megszólalnak angolul. A sztárok persze reklámokban szerepelnek, a pletykalapok állandó alanyai, jótékonykodnak, és néha törvényt is sértenek, csakúgy, mint nyugati kollégáik. (A nyár legnagyobb bollywoodi botránya például a népszerű színészcsalád egyik sarja, Sanjay Dutt körül dübörgött, akire 6 év börtönt róttak ki tiltott fegyvertartás miatt.)

Govinda viszont jó fiú. A negyvennégy éves filmsztár eredetileg szerelmi házasságot akart, és bájos kolléganőjét, Neelam Kotharit vette volna nőül, de édesanyja tanácsára hallgatva Suneeta, egy "civil" lett a kiválasztott. Az indiai társadalomban megszokott, "elrendezett házasság" bevált Govindáéknál: két évtizede élnek boldogságban, és két gyermekük született.

Az Ilzaam című filmben, 1986-ban láthatta őt először a közönség, majd tizennyolc éven át száznál több filmben szerepelt. Három évvel ezelőtt népszerűségét megpróbálta a politikában is kamatoztatni, és sikerrel járt: az indiai alsóház képviselője lett. Nem váltotta be ugyan a hozzá fűzött reményeket, de emiatt rövid időre szögre akasztotta sztármosolyát, ám hamar kiderült: legnagyobb szerelme mégiscsak a film.

Govindát nemrég láttam először filmvásznon egy igazán "autentikus" multi-plexben, Delhiben. A Partner című filmben, amely a színész tavalyi visszatérése (Bhagam Bhag) óta a legnagyobb sikert aratta. A történet a bárgyú amerikai alkotás, a Hitch (A randiguru) alapján készült, természetesen hindi slágerekkel megtöltve, sokkal visszafogottabb érzéki jelenetekkel, ám tarkább, álomszerűbb és látványosabb formába gyúrva. Govinda persze sziporkázott. Az enyhén piknikus, gumiarcú színész meggyőzött róla, hogy mindent tud, amit táncoskomikus valaha eljátszhat. Úgy viccelődik, táncol és énekel, hogy egyáltalán nem érdekel, miféle ócskasághoz adja a nevét. A filmben ugyan egy esetlen szerelmest játszik, akinek segítségre van szüksége, hogy szíve hölgyét meghódítsa, ám biztos vagyok benne, ő lenne az utolsó, aki a valós életében rászorulna erre. Néhány perc alatt bele lehet szeretni.

Govinda hamar felismerte, hogy bár a politikai élet is egyfajta színjáték, mégis otthonosabban mozog a kamerák előtt