Ügyvédeké lesz az energiapénz nagy része
A gazdasági tárca a költségvetés megszavazásakor - némi koalíciós torzsalkodást követően - 300 millió forint költségvetési pénzt harcolt ki magának "az energiapiaci liberalizáció előkészítésére". Noha ebből már közel 200 millió forintot lekötöttek, az összeg túlnyomó részét nem közvetlenül az eredeti célra, hanem ügyvédekre fordították - derül ki a tárca által rendelkezésünkre bocsátott listából.
Messze a legnagyobb összeget, 170 millió forintot a washingtoni Arnold & Porter ügyvédi iroda kapta. Az első, 50 milliós megbízásból az iroda képviseli a magyar államot a Dunamenti Erőmű francia-belga tulajdonosa, a Suez-Electrabel által nemrég indított washingtoni perben. A második, 120 milliós tétel fejében a Suez-Electrabel mellett a Tiszai Erőmű gazdája, az amerikai AES hasonló perében, valamint az összes ilyen típusú várható eljárásban képviselik majd Magyarországot. Ez utóbbi tételt a tárca még nem fizette ki. A két erőmű nem az "energiapiaci liberalizáció" miatt indított eljárást. Sőt: éppen azt kifogásolják, hogy az általános piacfelszabadítási hangulat közepette nálunk tavaly a parlament ismét központi diktátummá változtatta az erőművek által termelt áram tarifáját.
A tárca szerint ugyan a megbízás jóval 8 millió forint feletti, de pályáztatásra nem volt szükség, mivel az ügyvédi megbízást a törvény ez alól mentesíti. Felsmann Balázs, a tárca szakállamtitkára ezt korábban úgy indokolta: az ügyvédi tevékenység olyannyira bizalmi viszonyra épül, hogy értelmetlen a közbeszerzés. Választásuk is épp emiatt esett a washingtoni csapatra. A választottbírósági perek ugyanis az iroda "szomszédságában", a washingtoni International Centre for Settlement of Investment Disputes-nél (ICSID) zajlanak. Az iroda jó helyismeretére jellemző, hogy az egyetlen olyan perben is ők képviselték a magyar államot, amelyet az ICSID előtt nem veszítettünk el. A Pannon mobilcég tulajdonosa, a Telenor ugyanis 2004-ben több tízmilliárd forintos keresetet nyújtott be, amit az ICSID - az ügyvédek érvelése folytán - 2006-ban hatáskör hiányában elutasított.
A gazdasági tárca által a keretből elköltött további, jóval kisebb tételek is csak részben köthetők az áram- és gázpiac tervezett felszabadításához. A Tig-Res Zrt.-t például 600 ezer forint fejében békítő feladatokkal bízták meg a villamosenergia-ipari dolgozók saját áramtarifájának megszüntetését célzó év eleji tárgyalásokon. (Itt azért nem alkalmaztak közbeszerzést, mert a tétel nyolcmillió forint alatti.) Mint ismeretes, az ügyben a tárca végül visszavonulót fújt. A Lászay Ügyvédi Iroda egyértelműen az eredeti feladat jegyében, a felszabadítandó árampiac tarifáinak és működésének feltérképezésére kapott 8,4 millió forintot. Itt a tárca "közzététel nélküli, egyszerű közbeszerzési eljárást" folytatott le. Kérdés, milyen indokok alapján döntöttek pont az iroda mellett. Eddig ugyanis - legalábbis az internet alapján - nem adták jelét a témában való jártasságnak. Egy dokumentum szerint az irodát vezető dr. Lászay György korábban az MTV közalapítványnak végzett jogi tanácsadást.
A tárca a Dr. Szilágyi Mihály Ügyvédi Irodától 13,2 millió forint fejében - meglehetősen tág keretek között - mind az energia tárgyú jogszabályok, mint pedig a perek kapcsán vár tanácsokat. Ebből eddig 6 milliót fizettek ki. A megbízás jogi jellege miatt itt sem volt szükség közbeszerzésre. Az iroda vezetője - mint hivatalos közbeszerzési tanácsadó - bizonyára szintén ezt tanácsolta, ha megkérdezték. Az ebbéli tisztségéről szóló dokumentum szerint szakterülete az árubeszerzés, a szolgáltatásmegrendelés és koncesszió, valamint az építési beruházás és koncesszió. Az internetes kereső csupán egyetlen ezzel kapcsolatos konkrét megbízásra lel: segítségüket az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet tankönyvpályázatán vették igénybe. Az energiatémákkal kapcsolatos gyakorlatra a netes adatok alapján az utal, hogy a GKM hasonló címen már 2005-ben is megbízta az irodát: akkor 6,7 millió forint értékben. A Magyar Nemzet oldaláról pedig letölthető egy másik, hasonló megbízásoknak látszó lista, amely szerint az iroda 2006 decemberében úgyszintén energetikai tárgyú jogi feladatokra 4 milliós megbízást nyert el.
Kerekes Sándor, a Budapesti Corvinus Egyetem környezetgazdaságtani tanszékének egyetemi tanára, számos más címe mellett az MTA doktora cégén, a Kerekes Kkt.-n keresztül 3,6 millió forintot kapott. Magyarország egyik első számú környezetvédelmi szaktekintélyének feladatai szintén csak részben kapcsolódnak az eredeti célhoz. Elsősorban ugyanis a 2020-ig tartó energiapolitika környezeti vizsgálatára kérték fel. A második pont viszont már valóban a liberalizációról szóló új villamosenergia-törvény hasonló áttekintését kéri. A megbízást, mivel az nem érte el a nyolcmillió forintot, szintén közbeszerzés nélkül ítélték oda.
Korábban lapunknak Felsmann Balázs úgy nyilatkozott, hogy a 300 millió egy részét többek között a várható áram- és gázpiaci liberalizációval kapcsolatos lakossági tájékoztatásra költhetik. Ez a folyamat azonban - mint most megtudtuk - egyelőre nem indult el. Pedig az már eldőlt, hogy az árampiac jövő év január elejétől "felszabadul". A gázpiacra ez valószínűleg jövő év közepétől lesz igaz.
