Sólyom László augusztus 20-án Székesfehérváron, a magyar királyok panteonjánál arról beszélt: Szent István napja az egység ünnepe, s rá emlékezve a művét ünnepeljük, a magyar államot. "Vajon nem az tette-e naggyá és maradandóvá Szent István országát, hogy szabályokat és szerkezetet adott, amelyek túlélték a viharokat?" - tette fel a költői kérdést. Válasza szerint sem az nem vezet jóra, ha az állam visszavonul, és átadja a terepet a piacnak, sem az, ha az állam a piac helyébe akar lépni. Sólyom meggyőződése szerint erős piac és erős állam illik egymáshoz. Viszont a gyenge, korrupt állam és a rabló piac egymás párjai - figyelmeztetett a köztársasági elnök - a maga módján hozzászólva az állam szerepéről szóló éles belpolitikai vitához.

A nemzet egységéhez Sólyom László szerint ráadásul nem is elég az, ha egyetértünk a jó kormányzat intézményeiben és a tisztességes gazdaságban. "Ma a bizalomra van a leginkább szükségünk." A bizalomhoz pedig a félelemmel való manipulációnak kell véget vetni az államfő szerint. Sólyom úgy látja, hogy a rendszerváltás utáni politika nagy bűne, hogy bevezette a politikai riválissal szembeni félelemkeltés módszerét. Ha a politikai ellenfelet az abszolút rosszá nagyítják fel, akitől félni kell, az ugyan összetarthatja a saját tábort, de mérhetetlenül rombolja a közös alapokat - festette le a mostani bizalmatlanság természetrajzát a köztársasági elnök, aki gondosan tartózkodott az e tekintetben felvethető felelősség kiporciózásától. Felvetette viszont: "Mivé lesznek a társadalmat összetartó normák, ha az ellenség legyőzésére minden eszközt, bármekkora árat megengedettnek tartanak?"

Sólyom László végül ismét semlegesebb szellemi terepre tért át: "az ősidőkhöz" hasonlóan az állam faladatát úgy határozta meg, hogy az biztonságot adjon a népének: függetlenséget, belül pedig rendet, igazságot és békét, más szóval jogbiztonságot. A köztársasági elnök párhuzamot vont Szent István államalapítása és Magyarország EU-csatlakozása között, és arra is felhívta a figyelmet: "az Európai Unió nem oldja meg helyettünk a jövő kulcskérdéseit, az oktatást és a tudomány fejlesztését, a magyar nemzet egyben tartását és az országhatároktól független egységes fejlődést. Ezek "a Szent István-i nagyságrendű feladatok" mindig ránk maradnak.

Ahogy Sólyom László a határon túli magyarokkal való találkozással és a velük való ünnepléssel kezdte az államalapításról való megemlékezéseket, úgy a kormányfő ezzel zárta le az ünnepi beszédek sorát. Gyurcsány Ferenc a Nemzeti Táncszínházban elmondott hétfő esti beszédében Magyarország kötelességének nevezte, hogy segítse a határon túli közösségeket. A miniszterelnök a Biennále, a Külhoni Magyarok Kulturális Fesztiválja keretében megrendezett ünnepségen a határon túl élő magyarok iránti felelősségvállalásra helyezte a hangsúlyt, amikor a magyar állam előtt álló feladatokról szólt. - Magyarországnak tartósan fenn fog maradni az a kötelezettsége, hogy támogassa és segítse a határon túl élő közösségeket, egyszerűen azért, mert többről van itt szó, mint polgári, politikai, emberi szabadságjogokról, - hangoztatta. Gyurcsány Ferenc azt mondta: tudja, milyen veszélynek és kockázatnak vannak kitéve azok a magyar nemzeti közösségek, amelyeket elszakít egy államhatár. Szerinte a mai helyzetben elsősorban a délvidéki és kárpátaljai magyar közösségek szorulnak segítségre - amire számíthatnak is.