Az ünnepi misét követően a Deákira sereglett ezerötszáz embert az államalapító Szent István és a falualapítók közös emlékművénél Bukovszky János polgármester köszöntötte, majd Merva Arnold deáki helytörténész eredeti hangzása szerint adta elő a Halotti beszédet, első összefüggő írásos nyelvemlékünket, amelyet ebben a községben használtak egykor. Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke beszédében hangsúlyozta: önmagunknak és az utánunk jövő nemzedékeknek tartozunk azzal, hogy Szent István örökségét, szellemiségét és bölcsességét átadjuk nekik.

Sólyom László szerint jó lenne, ha a térségünk országainak államfői úgy járnának át egymás országába, hogy az magától értetődő legyen. "Ahogy én örülök annak, hogy (Ivan) Gasparovic szlovák elnök úr megérkezik egy magyarországi szlovák faluba, úgy az is magától értetődő legyen, hogy ha én Szlovákiába vagy Erdélybe megyek, hogy közösen ünnepeljük nagy nemzeti ünnepeinket. Mikor nyitjuk ki úgy a szívünket, mikor lesz végre annyi bizalom egymás iránt, hogy ezt úgy vesszük, ahogy Szent István korában volt: itt élünk, mint minden más nép, itt maradunk, és nem lesz sem kiűzetés, sem kitelepítés, s hogy a magyarságunkat megőrizve élhetünk tovább" - mondta beszédében az államfő, akit felesége, Sólyom Erzsébet is elkísért a mátyusföldi faluba, melynek egyedülálló "emeletes" templomát is megtekintették.

Az emlékmű koszorúzásánál elhangzott beszédében Csáky Pál felvetette: mi hozott minket az ünnepet megelőző napon ebbe a faluba, ez elé az emlékmű elé? Mi az ami azt mondatja velünk, hogy mi magyarként itt akarunk lenni? Egymást és önmagunkat tiszteljük meg azzal, hogy igenis itt akarunk együtt lenni. Csáky szavai szerint az "üzenet és a vállalás" hozott össze az ünnep okán másfél-kétezer embert Deákin.

"A legnagyobb Szent István-i üzenet és kihívás az, hogy minden nemzedéknek, így nekünk is meg kell fogalmaznunk újra önmagunkat, a szó jó értelmében el kell foglalnunk a hont, meg kell találnunk a szülőföldet és annak koordinátáit. Mi itt európaiként akarunk magyarok, és magyarként akarunk európaiak lenni" - jelentette ki Csáky Pál a deáki ünnepségen.

A felvidéki Deáki ezer évesnél régebbi település. A Galánta és Vágsellye szomszédságában fekvő, döntően magyar ajkú falu arról híres, hogy itt használták először első összefüggő írásos nyelvemlékünket, a Halotti beszéd és könyörgést, amelyet aztán a jezsuita szerzetes, Pray György 1770-ben talált meg Pozsonyban.

A falu római katolikus temploma egyedülálló építmény: a háromhajós, kéttornyú Szűz Mária templom, - amely végső, neoromán stílusát Schulek Frigyes tervei alapján nyerte el - emeletes épület, melynek a XI. században épült emeleti része a bencés szerzetesek zsolozsmázó- és lakóhelyéül szolgált. A templom részét alkotó Szent István kápolna feltehetően még az államalapító uralkodásának idejében épült.

(MTI)