A polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter korábban elképzelhetőnek tartotta, hogy ez már júliusban vagy augusztusban megtörténik, de - mint mondta - sokkal több anyag van annál, mint amennyit gondoltak. Ráadásul a nyári szabadságolások is lassították a munkát.
   
A kormány június végén hozott létre munkacsoportot a mintegy 80 ezer oldalnyi, olajügyekkel foglalkozó anyag vizsgálatára, illetve titkosításának felülvizsgálatára.  A munkacsoportban a Nemzetbiztonsági Hivataltól a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságáig valamennyi titokgazda képviselteti magát.
   
A távirati iroda úgy tudja, a munkacsoport eddig három ülést tartott, és a tagok egyetértettek abban, hogy a kezdeményezőjéről, Pallag László kisgazda képviselőről elnevezett parlamenti vizsgálóbizottság anyagainak felülvizsgálata, illetve az olajügyeket érintő teljes dokumentáció áttekintése, felülvizsgálata ebben az évben nem hajtható végre.
   
Szivásy György az MTI-nek azt mondta: a negyedik ülésen vizsgálják a Pallag-bizottság dokumentumait, és egy részét várhatóan nyilvánossá is teszik.
   
A polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter július elején a távirati irodának úgy nyilatkozott: az olajügyekben keletkezett dokumentumok nyolcvan százalékának fel lehetne oldani a titkosítását, de figyelembe kell venni a nemzetbiztonsági és a bűnüldözési szakmai szempontokat is, ami csökkentheti ezt az arányt.
   
Az olajszőkítés és az ezzel foglalkozó olajbizottság anyagainak ügye azzal összefüggésben került reflektorfénybe, hogy Kármán Irén újságírót június 22-én éjjel Budapesten ismeretlenek brutálisan   megverték. Az oknyomozó újságíró az olajszőkítési ügyek történetének feltárásával foglalkozik, Szemben a maffiával címmel könyve jelent meg a témában, illetve hasonló címmel filmet is készített.
   
Az olajszőkítés a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legjobban jövedelmező illegális tevékenysége volt, a kilencvenes években óvatos becslések  szerint is  több százmilliárd forintos kárt okozva a  költségvetésnek. Az "olajos ügyek" 1991-1992-ben kezdődtek, de nagyobb számban 1993-tól jelentkeztek.

A visszaélések elkövetésére a  motorhajtó gázolaj és a háztartási fűtőolaj, a HTO eltérő ára teremtett alkalmat. A két termék azonos volt ugyan, ám az utóbbit lényegesen olcsóbban értékesítették, ezért színezték.