Dusoczky Tamás és dr. Motál György fizikusok a Dunán létrehozott görögtüzet okolják a tavaly augusztus 20-i időjárási katasztrófáért (Jobb félni, július 26.).

Nagy tűz okozta zivatarokról van ugyan tudomásunk, de ezek soha nem a látványosságnak szánt görögtűz nagyságrendjébe estek, hanem annál sok-sok nagyságrenddel nagyobbak voltak. Tűzvész okozta zivatart jegyeztek fel Drezda égésekor a világtörténelem legnagyobb, hagyományos robbanóanyagú bombázása után s a hírhedt londoni tűzvész során. Ilyen zivatarok keletkeznek nagyobb vulkánkitörések során is. A görögtűz ezekhez képest egészen elhanyagolható nagyságú volt, ráadásul a környezeténél jóval hidegebb vízfelület felett égett. Ilyen hatás eléréséhez még az erdőtüzek is túl kicsinyek.

A legfeljebb néhány száz négyzetméteres görögtűz elhanyagolható hatás ahhoz a hőszigethatáshoz képest is, amelyet az aszfalttal, betonnal borított Budapest több száz négyzetkilométere okoz. E hőszigethatás miatt tavaly nyáron a főváros belső területén többször is sokkal hevesebb volt az érkező zivatarfront hatása, mint a város körül. Pech, hogy ezeknek az eseteknek az egyike éppen augusztus 20-ára esett. A város hőszigethatása egyébként éppen az alkonyat utáni órákban a legerősebb, amikor a környező természetes területek már kezdenek lehűlni, az aszfalt és a beton meg még ontja magából a meleget, ezért a város és környezete közötti hőmérséklet-különbség átmenetileg akár a tíz fokot is meghaladhatja. Ehhez képest holmi görögtűz egészen jelentéktelen.

A görögtüzet már csak azért is balgaság a katasztrófa okaként aposztrofálni, mert akkor olyan zivatarfront közeledett, amelyet a meteorológusok már két napra előre jeleztek, aznap reggel pedig már azt is közölték, hogy estefelé éri el Budapestet.

Válas György
Budapest