A Honvédelmi Minisztérium tegnap megállapodott az V. kerületi polgármesterrel arról, hogy mintegy 20 millió forintot fizet a Stollár Béla utca általa használt szakaszáért.

A helyzet érdekessége, hogy az Egészségügyi Minisztériummal egy hasonló követelésről nem tud megállapodni az V. kerület nevében eljáró Rogán Antal polgármester.

Eközben Gusztos Péter SZDSZ-es képviselő nyílt levéllel fordult az V. kerület polgármesteréhez, mert szerinte Rogán Antal nem adott választ arra, "miért szab ki eltérő közterület-használati tarifákat".

Az SZDSZ annak idején üdvözölte Rogánék szándékát, hogy rendet tegyenek a közintézmények közterület-használatában. Azt azonban elfogadhatatlannak tartják, hogy Rogán "kettős mércét alkalmaz": a Nádor utcában tavaly ősz óta foglalja a közterületet a - kormányt egyébként szisztematikusan támadó - EDDSZ installációja, melyért nem kell fizetniük. Eközben az Amerikai Egyesült Államok nagykövetségének négyezer négyzetméter területért ötven évre háromszázhatvanmilliót - azaz öt évre harminchatmilliót - kell átutalnia. Az egészségügyi tárcának ennél is sokkal többet kellene: ezernégyszáz négyzetméter (vitatott tulajdonjogú) parkolóért öt évre tizenhárommilliárd forintot számláz ki az V. kerület fideszes polgármestere. Utólag Rogán bejelentette, hogy a kért összegnek csak a tizedét, egymilliárd forintot kell kifizetnie a tárcának. Ez se kevés. A közigazgatási hivatal azonban közölte, hogy a polgármester erről nem dönthetett volna saját hatáskörben.

A vita hátterében nemcsak politikai ellentétek, hanem a közterület-használatra vonatkozó eltérő szabályok is húzódnak.

Amennyiben bárki közterületet használ, attól függően kell fizetnie, illetve engedélyeztetnie, hogy mennyire frekventált területen teszi ezt, illetve milyen célból (kereskedelmi, kulturális, politikai). Nem mindegy, hogy a foglaló állami szerv, magánszemély, politikai vagy társadalmi szervezet. A sarki trafikos és egy országos szakszervezet más megítélés alá esik, miként egy közintézmény és egy magánszemély is.

Állami feladat ellátásához nem kell engedély. A gyülekezési jog gyakorlásához, politikai vélemény-nyilvánításhoz sem. Ilyen esetben fizetni sem kell. A Fővárosi Közgyűlés tavaly októberben - a budapesti zavargások után, a traktoros tüntetések előtt - engedélyhez kötötte ugyan a politikai rendezvények építményei és berendezései (színpad, hangosítás, kivetítők) kiépítését, illetve a járművek felvonulását, az Alkotmánybíróság azonban megsemmisítette ezt a rendelkezést.

Így az SZDSZ-nek a csütörtökön egy hónapra ismét megnyitott sátor, a Liberálisok Háza után sem kell fizetnie a fővárosnak, csak a 20 négyzetméteres kávézó után. Horn Gábor kampányfőnök közlése szerint napi négyezer-négyszáz forintot.

Ha nem politikai demonstrációról, vagyis nem a gyülekezési jog gyakorlásáról van szó (mint például a kávézó esetében), akkor az önkormányzat a közterületi tulajdonosi jogait gyakorolja, és engedélyezi, valamint övezetenként, tevékenységenként eltérő mértékű díjat számol fel a területhasználatért.

A főváros közterület-rendelete három övezetbe sorolta Budapest közterületeit. Az engedélyeztetés és a fizetendő díj mértéke is részben attól függ, mennyire frekventált területet kívánnak lefoglalni - és persze attól is: mire.

De például a Sziget Fesztivál szervezői díjmentesen használhatják a Hajógyári-szigetet (itt tehát nem különítették el a kedvezményes kulturális, illetve a kereskedelmi tevékenységeket). Az egyébként információnk szerint félmilliárd forintos terület-használati díjat azért spórolhatták meg a rendezők, mert a főváros úgy ítélte meg, így is bőven megéri Európa egyik legnagyobb fesztiváljának befogadása. Hasonló a helyzet a filmforgatások helyszíneivel: más megítélés alá esik egy reklámfilm és egy Spielberg-produkció: az országimázs is számít.

Általában a kiemelt területeken két-háromszor annyiba kerül egy építmény, berendezés fölállítása, mint a "normál" övezetben. A kulturális és sportrendezvények olcsóbbak (egy építmény felállítása körülbelül havi háromezer forintba kerül), mint a kereskedelmi szolgáltatói vagy vállalkozói rendezvények (a különbség tíz-tizenötszörös is lehet).

A szervezők számára kedvezményt vagy ingyenes területhasználatot is megítélhet a főváros várostervezési és városképvédelmi bizottsága. Egyedi elbírálás kérdése, kinek mennyit kell fizetnie, a karitatív rendezvények díjmentesek.

Az engedély nem szól örökre, hiszen a bizottság visszavonhatja vagy szüneteltetheti, egyebek mellett "fontos közérdekből". Amúgy a megkérdezett szakértők szerint egy alkufolyamatról van szó, az egyeztetéseken dől el, ki, hol, meddig tarthat rendezvényt. Az Alkotmánybíróság döntése után a politikai rendezvényeket elvben nem lehet időben korlátozni. Így aztán Budapesten "akadálymentesebb" politikai rendezvényt szervezni, mint mondjuk "kulturális hagyományőrzés" címszóval tüntetni.

Ellenzéki installáció, ingyen kapott területen - Orbán viktor és Mikola István 2006. december 8-án az EDDSZ székháza előtt. Az "ország kórháza" azóta is a Nádor utcai útpályát foglalja el