1. Elhatározás. Minden dohányosban felmerül néha, hogy abba kéne hagyni. Ragadd meg a gondolatot! De nyugi, ne mohón, mert elillan, mint egy kósza ötlet, szétfoszlik, mint egy füstgomoly. Inkább tartsd lazán! Dédelgesd, nevelgesd! Vedd elő naponta többször, etetgesd, táplálgasd, de tartsd távol tőle az állami sódert, mert attól kipurcan! Még hogy a dohányzás impotenciát okozhat! Meg halált! Hát a bicikli?! Arra miért nem írják rá?

Bocs. Szóval azon agyalj, hogy a bagózás nem cool. Viszont tök égő. Ciki. Snassz. Menő csávó nem bagóz. Csak a lúzer.

Figyeld magad! Mikor nyúlsz a cigi után? Miért gyújtasz rá? Meglepő dolgokat fogsz tapasztalni. Méghogy nikotinéhség? Egy frászt! Azért gyújtasz rá, mert éppen csinálni kéne valamit. Megoldani egy problémát. A cigaretta ilyenkor a menedék, a haladék. A rohadék!

Ezekkel táplálgasd a gondolatcsírát. Meglásd, szárba szökken. És kivirágzik az elhatározás.

2. Előkészület. Van, aki nagydobra veri: Holnaptól nem dohányzom! A barom! Mindenki rajta fog röhögni, ha nem sikerül. Nem szabad szólni senkinek. A leszokás magányos küzdelem a gonosszal. Biorezonancia, nikotinos tapasz, mind smafu. Egyedül állsz szemben a hideg, sötét, ellenséges mindenséggel.

Ha lehet, az utolsó napon pakolj rá egy lapáttal! Szívd el a kétszeresét a szokásosnak! Hogy a bűzétől is émelyegj. Ne maradjon egy szál cigid se!

3. Az első napok. Meg fogsz lepődni. Reggel nem is hiányzik. De ne örülj korán! Dél felé jön az első attak. Üresség érzése. Bizonytalanság. Mint amikor a kötéltáncos elejti az egyensúlyozórudat. Kapnál utána, de csak a semmibe nyúlsz.

Ebéd után a helyzet fokozódik. Ilyenkor legyen sűrű a programod, hogy eltereld a figyelmet.

Van, aki mindig megiszik egy pohár vizet rágyújtás helyett. Ez jó, mert tisztítja a vesét. Használni nem használ. A fogpiszkáló valamivel jobb ötlet, ha már túl vagy az első vödör rágógumin. Levezeti az idegességet és pótolja a szervezet napi faszükségletét. Viszont úgy nézel ki a szád egyik sarkából a másikba ugráló fadarabbal, mint aki bekattant.

Vannak kifejezetten rágyújtós tevékenységek, például az evés, italozás, beszélgetés, szex stb. Ezeket az első napokban kerülni kell. Némelyikről a későbbiekben a dohányzással együtt le tudsz majd szokni.

4. Általában az első hét a legborzalmasabb. A második viszont a legiszonyúbb. Az első héten még csak a mozdulat meg a szertartás hiányzik. A másodikon már a nikotin is.

Jön a cigarettairigység. Eddig észre se vetted az utcán a bagósokat, most viszont vonzzák a tekintetedet. Nekik miért lehet, és neked miért nem? Ki tiltotta meg neked, hogy rágyújts? Saját magad? Ez a kis senki? Egy nulladék? Hogy jön ez ahhoz?

Mohón iszod, kutatod a történeteket olyan ötven-hatvan éve dohányzókról, akiknek kutya bajuk sincs. És olyanokról, akik sose gyújtottak rá, mégis ötvenévesen fordultak le a székről.

Ezek az intellektuális tünetek. A fizikaiak: kézremegés, álmatlanság, zabálási kényszer. Ne ess kétségbe! Remegj, zabálj, forgolódj álmatlanul abban a tudatban, hogy mindez elmúlik egyszer. Rendszerint újabb két hét után.

5. A leszokás. A negyedik hét után aztán kezdenek rendeződni a dolgok. Előfordul, hogy akár tíz percig sem jut eszedbe a cigaretta. Aztán egyszer csak azt veszed észre, hogy már fél órája nem gondoltál rá. Ahogy múlnak a napok, egyre könnyebb. És egyszer csak azt veszed észre, hogy leszoktál a dohányzásról.

6. Konklúzió. Ez tuti tipp, elhiheted! Én már harmincnyolcszor szoktam le így a dohányzásról, és mindig bevált.