Meddig érhet a lapát árnyéka?
A közelmúltban az eredetileg Kulcsra tervezett "Hankook-város" miatt a figyelem középpontjába került a Fejér megyei faluban működő szélerőmű, mivel a tervezett lakópark a szélkeréktől alig kétszáz-háromszáz méterre délkeletre épült volna fel. A beruházás támogatói és ellenzői heves vitát indítottak arról, hogy egy szélerőműtől milyen védőtávolságra lehet egyáltalán lakóházakat építeni.
Bár a dél-koreai gumiabroncsgyár időközben úgy döntött, hogy mégsem Kulcson építi fel dolgozói számára tervezett apartmanhoteljét, a napokban a szélkerék délnyugati oldalán - alig kétszáz méterre a létesítménytől - mégis építkezések kezdődtek: közművesítik az eredetileg a helyi önkormányzat tulajdonában lévő tucatnyi telket, amelyekre hamarosan lakóházakat emelnek. Így most a meghiúsult Hankook-beruházástól függetlenül újra fellángolt a vita: szabad-e ilyen közel építkezni a széltoronyhoz?
Kiss Csaba, Kulcs alpolgármestere szerint a lakóházak építése minden szempontból jogszerű, mivel a szélkeréktől számított védőtávolságot a falu rendezési terve szabályozza: e szerint száz méteren kívül engedélyezhető lakóingatlanok elhelyezése. Stelczer Balázs, a kulcsi szélerőművet működtető, az E.ON tulajdonában lévő EMSZET Kft. ügyvezetője ugyanakkor kérdésünkre válaszolva azt mondta: az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal 2004-es állásfoglalása szerint egy adott széltorony magasságának tízszeres sugarú körén belül - ez Kulcson 870 méteres távolságot jelent - nem építhető új lakóház.
Utánajártunk, melyik félnek van igaza a védőtávolság kérdésében, s meglepő eredményre jutottunk. A környezetvédelmi szakhatóság és az Energia Klub illetékesének egybehangzó tájékoztatása szerint Magyarországon nincs olyan jogszabály, amely új szélerőmű felállításánál, valamint a már meglévő létesítmény körbeépítésénél kötelezően előírná, hogy a legközelebbi lakóház és a szélkerék oszlopa között mekkora védőtávolságot kell hagyni.
Az elmúlt években kialakult engedélyezési gyakorlat szerint a magyar hatóságok egy új szélerőmű építésekor legtöbbször az 500 méteres távolságot rögzítik abból kiindulva, hogy ennél távolabb a rotorok keltette hang már biztosan nem hallatszik. A tornyoknak van egy másik "káros mellékhatásuk" is, mégpedig az úgynevezett árnyékvetés, ami szintén zavarhatja a háztulajdonosokat.
A Magyarországon működő szélerőművek több mint fele a győri központú, észak-dunántúli környezetvédelmi felügyelet illetékességi területén működik. Mosonmagyaróvár és Levél térségében például most folyik egy szélerőműpark próbaüzeme. Megtudtuk: a felügyelethez eddig még egyetlen lakossági panasz sem érkezett védőtávolságügyben, ami azt jelzi, hogy a szélkerekek a lakóházaktól ésszerű távolságban létesültek. Mivel kötelező előírás nincs, így a hatóság elsősorban a helyi településszerkezet, a táj- és természetvédelmi területek távolsága alapján határozta meg a tornyok védőtávolságát.
Az önkormányzatok helyi rendelettel vagy a rendezési tervük módosításával akár szűkebbre is szabhatnák a gyakorlatban kialakult 500 méteres védőtávolságot, ám erre Kulcson kívül nem találtunk példát. Sem a Vas megyei Vépen - ahol egyelőre egyetlen torony működik -, sem a Veszprém megyei Nagyesztergáron - ahol 18 szélkerék felállítására adtak ki jogerős építési engedélyt -, nem készült helyi szabályozás a védőtávolságról.
Így aztán az is elképzelhető, hogy a falvak a széltornyok felé terjeszkedve - jogszabályi előírás hiányában - előbb-utóbb átlépik az elfogadottá vált 500 méteres védőtávolságot. Boldizsár Sándor, a vépi széltornyot üzemeltető Szél-erő-Vép Kht. képviselője szerint ez semmilyen problémát sem jelentene, hiszen Nyugat-Európában például általános jelenség, hogy egy-egy széltorony közvetlen közelében is épülnek lakóházak.
