A kormányfő szerint a honvédség lefejezésére irányuló koholt perek alapján lefolytatott büntetőeljárás a magyar történelem egy kevésbé ismert fejezete, ezért tartotta fontosnak, hogy maga szólaljon meg az egykori katonai vezetők ügyében, akik kiváló hazafiak, bátor ellenállók és antifasiszták voltak.

Sólyom László, Illy Gusztáv, Pórffy György, Beleznay István, Révay Kálmán és Merényi Gusztáv tábornokok és Lőrincz Sándor ezredes bűne azt volt, hogy 1945 előtt léptek katonai szolgálatba. A volt ludovikások - és mintegy harminc társuk - ellen összeesküvés és kémkedés volt a vád, és a statáriális eljárás végeredménye csak a bűnösség megállapítása lehetett. A kivégzett katonákat 1956. október 13-án újratemették, majd 1990-ben felmentették a vádak alól. Ez Gyurcsány szerint felemásra sikeredett, mert például az előléptetésük elmaradt. A kormányfő ezért most felkérte Szekeres Imre honvédelmi minisztert, vizsgálja meg, hogyan kaphatna a hét kivégzett katonatiszt posztumusz kitüntetést. A miniszterelnök javaslatot vár arra vonatkozóan is, hogy miként tehetnék a kivégzés napját, vagyis augusztus 19-ét a honvédség emléknapjává.

Emlékbizottságot állít fel a honvédelmi tárca az ügyben. A miniszter a testület alakuló ülését augusztus 19-ére hívta össze, és a bizottság szeptember közepére konkrét javaslatokkal áll elő.

A magyar történelemben először 1849-ben, majd másodjára 1950-ben fejezték le a magyar honvédséget - emlékeztet meghívójában a Nagy Imre Társaság budapesti szervezete, amelynek képviselői augusztus 20-án délelőtt róják le kegyeletüket a katonai vezetők sírjánál a Farkasréti temetőben.